Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz
81 súlyos-anyagforgalom bonyolítható le, mint a csatornán. Aztán a hajózást a kisvíz. köd, jég stb. akadályozza. Ezért a vasúton való szállítás víziút esetén is fenntartandó, hogy lebonyolíthassa akkor is a forgalmat, midőn a víziúton szünetel. Németország jelenlegi vasúti hálózata csekély befektetésű javítással teljesen biztosíthatja a szállítást anélkül, hogy költséges új víziutakat kellene létesíteni. A weimari alkotmány 99. §-a értelmében a hajózási díjakat akkorára emelhetik, hogy a hajóút minden költsége kikerülhet belőle, de, mint a jelentés mondja, egyetlen nagy csatorna sincs, melynek bevétele a befektetés költségét is fedezné. 1929-ben csak 4 folyami víziúton múlta felül a bevétel az üzem költségeit, míg 15 más esetben a hiány 3-szorosa volt a kiadásnak. Ezért a jelentés kimondja, hogy egy új csatorna befektetés- és fenntartás költségei, valamint az üzemi költségei tiszta közgazdasági veszteségek. Az a felfogás, hogy a csatornák építése csökkenti a munkanélküliséget, a jelentés szerint nem helytálló, mert csak jelentéktelen segítséget nyújt nekik. Ha kiüt a munkahiány, szinte lehetetlen elég hamar munkábavenni előzetes tanulmány nélkül valamely tervet, hogy idejében érkezzék a segítség s az állam addig kénytelen az adóból eltartani a munkátlanokat. Bár a vasút 10%-kal drágábban szállít, mint a víziút, gyorsaságánál és pontosságánál fogva boldogul a víziúttal szemben, melynek csak azzal a föltétellel van forgalma, hogy a befektetés-költségét nem kamatoztatja. A vasút meg is akadályozhatná ezt a forgalmat, ha bizonyos árúkra csökkentené a szállítás árát ; de ekkor más árúkra is követelnék a- csökkentést s akkor a vasút belebukna. A mesterséges víziutak létesítése teljesen haszontalan kiadás. Ha a befektetést nem kamatoztatjuk, akkor bizonyos vidékek elsőbbségben részesülnek az államkincstár, a víziúttal el nem látott vidékek és a vasút terhére. Ezért a jelentés kiemeli azt a veszedelmet, melyet az ily haszontalan befektetés rejt magában, mely a vasút jövedelmezőségét is csökkenti. Ugyanerre az eredményre jut Ley er tanár a Tägliche Rundschauban megjelent értekezésében, midőn kimutatja, hogy a belső hajózás mint veszélyezteti a vasút forgalmát az Egyesült Államokban és hogy Németországban sincs meg a kétféle szállítómód sokat hirdetett harmóniája. 1910-ben a szerző Marlio-xal együtt a berni vasúti kongresszuson kimutatta, hogy Franciaországban még a súlyos anyagok szállítása is drágább a csatornán, mint a vasúton. Dufourny a Nemzetközi Állandó Hajózó Kongresszus-egyesület elnöke azt mondja, hogy ez így igaz a flamand pénich-sel való szállítás esetén s ezért 600 t-ás hajókra kell a hajóutat kiépíteni. De nem veszi tekintetbe az átépítés nagy költségét. A vasút a maga újabb nagy gőzgépeivel és kocsijaival azonban még a hosszúbögés 600 t-ás hajókra épült csatornákkal is gazdaságosan fölveszi a versenyt. 7. Folyóiratok szemléje. (Compte rendu des périodiques.) A vasbetonmedencék gyűrűinek számítása. (Le génie civil, 1927, márc.). A Gilboa-gát az Egyesült Államokban. (La Technique des travaux, 1927 márc.). Az olvasztott cement egyik betegségéről. (Le Génie civil, 1927 márc.) Siern-rendszerű betonkútfúrás alapozásokhoz. (U. o., ápril.). 6