Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

75 gesek, melyeket 1927-ben fejeznek be. A Nahe beömlése és Assmanshausen közt a szabályozásnak különös fontossága van. Itt a Binger-Lochnál 38 m-es kiszélesítést és a második hajózóvonalnak a kisközépvíz alatti 2-1 m-es mélységig való kikotrását vették munkába. Ha ez is elkészül, akkor a holland határtól Kölnig 3 m, Köln és St.-Goar közt 2-5 m, St.-Goar és Strassburg közt 2 m a hajózó mélység a közepes kisvíz alatt. A Felső Rajna Strassburg és Bázel közt csak nagyvízkor hajózható, de 1924ben mégis 300,000 tonna volt a forgalom. A Versaillesi szerződés fölhatalmazta Franciaországot, hogy a balparton hajózó csatornát és elektromos energiatelepet létesítsen a Rajna vizének gazdasági kihasználása céljából. 1924-ben két tervet nyújtottak be ebből a célból a Rajnai hajózás központi bizottságához. Az egyiket Svájc a folyó szabályozására, a másikat Franciaország 8 bögés hajózócsatorna építésére. A Bizottság mindkét előzetes tervet elfogadta úgy, hogy két egymással egyközű hajózó út van tervben, melyek közül csak az egyik valósítható meg. Úgy látszik, hogy a folyószabályozásra alapított terv kivitelének nagyobb az eshetősége. Tervezik Bázel és a Bódeni-tó közötti hajóút megvalósítását is. Tervezik a Mózel és Sarre csatornázását is 1200 tonnás hajók részére. A Lahn-folyón a torkolattól Limburgig 67 km hosszú szakaszon lehet a csatornázást megvalósítani 190 tonnás hajók részére. A Neckaron Plochingenig tervezik az 1200 tonnás hajók részére a csatornázást. Ez a csatornázás folyamatban van és végéhez közeledik s már Hilbronnig kész az út. Ezenkívül összekapcsolják a Wuem szénbányamedencét a Rajnával, vagyis Aachent a Rajnával. A Majna hajózhatóvá tétele és a Majna—Duna-csatorna erősen foglalkoztatja a németeket. 1921 őszéig a Majnát Aschaffenburgig 1500 tonnás hajókra csatornázták s ugyanekkor megnyitották e város kikötőjét. De míg a régebbi munkálatok csegéi Frankfurt és Mainz közt csak 10-5 m szélesek, az Offenbach fölötti újabb csegék már 12 m-esek. Az alsó szakaszt is meg fogják javítani s a régi tűsgátak helyett hengeres gátakat alkalmaznak s vizierőkihasználást is terveznek az egyes bukásoknál. A Duna—Rajna-csatorna megvalósítása céljából megalakult a Rhein—Main — Donau társaság, mely már a Majnán két javítómunkát elvégzett s elkészíti a Kachlet csatornázását a Dunán, 25 km hosszúságban Vilshofen és Passau között. E munkálattal kapcsolatban energiatermelés is lesz mintegy évi 250—280 millió Kwó-nyi mennyiségben. Ezenkívül szabályozzák a Duna kisvízi medrét Regensburgig. A birodalmi kormány és Bajorország megegyezett az újabb munkálatok pénzügyi programmjában s 1935-ig csatornázzák a Majnát Aschaffenburg és Würzburg közt 13 gát segítségével. A nyugat németországi hajózás az utóbbi években erősen föllendült, mert új csegéket építettek, töltéseket erősítettek és kikötőket bővítettek. A Rajna—Hernecsatornának új torkolatot adtak egy 350 m hosszú és 13 m széles csegével, melyen 1700 tonnás uszályok is átmehetnek. A Dortmund—Ems-csatorna egyetlen gátját 225 m hosszú, 12 m hasznosítható szélességű csegével látták el. Továbbá Huntelnél is új hajóvonatcsege készült. Újra megkezdték a Wesel—Datteln-csatorna építését, melynek befejezését 1939-re várják.