Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - IV. Kienitz Vilmos: Újrendszerű szivattyúk a belvízlevezetés szolgálatában

ÜJRENDSZERÜ SZIVATTYÚK A BELVIZLEVEZETÉS SZOLGÁLATÁBAN. írta: KIENITZ VILMOS. A folyók szabályozásának, a folyók mentén fekvő területek ár mentesítésének, e területeken keletkező kártékony belvizek levezetésének, a vizek hasznosításának egyik nélkülözhetetlen eszköze a körforgó szivattyú. Sajnos, a szivattyú fejlődése nem követte nyomon víziművek tökéletesedését s ezért vízimérnökeink csak akkor alkalmaztak szivattyút , ha a rájuk bízott feladatot másképen megoldani nem tudták. A szivattyúknak és a velük kapcsolatos erőgépeknek nagy beszerzési költsége, a rossz hatásfok következtében előálló magas üzemi kiadások, a gépek részére szükséges drága építmények létesítése s azoknak sokszor nagyon kényes fenntartása voltak az okai annak, hogy a szivattyúk a vízgazdálkodásban nem tudtak megfelelően elterjedni. Különösen a vízhasznosítás terén, az öntözéseknél és halastavaknál érezte mind a vízimérnök, mind a mezőgazda a jó szivattyú hiányát. Nem egy öntözés azért szűnt meg, mert drága volt a szivattyúzás s bármennyire hirdetjük az Alföld öntözésének előnyeit, addig, amíg olyan szivattyúval nem rendelkezünk, amelynél csak századfillérekbe kerül a víz felemelése, az öntözés elterjedésére nem számíthatunk. A szivattyúk üzemben tartására, más megfelelő erőgép híján, hosszú ideig csak a dugattyús gőzgépet használták, amely alacsony fordulatszámával határt szabott a szivattyú fejlődésének. Igaz ugyan, hogy eleinte kísérleteztek közvetve, fogaskerék vagy szíj áttétellel hajtott szivattyúkkal, de ezeknek a közvetítő műveknek tökéletlensége arra kényszerítette a gépszakértőket, hogy közvetlen hajtású, alacsony fordulatszámú szivattyúkat alkalmazzanak. Az alacsony fordulatszám miatt kénytelenek voltak nagy átmérőjű szivattyúkat építeni, hogy a forgó lapát végén oly röperőt adhassanak a víznek, amivel az előírt szívási és nyomási magasságot legyőzhessék. A nagy átmérőnek nagy súly és magas ár volt a következménye. Az erőgépek fejlődése a szivattyúépítés terén új irányt szabott meg. Az új dugattyús gőzgépek és a gőzturbinák fordulatszáma sokkal nagyobb, mint a régi gőzgépeké, a robbanó motorok pedig különösen nagy fordulatszámmal épülnek. Az erőgépek fordulatszámának növekedése nagyon kedvező hatással volt a nagynyomású szivattyúk építésére, úgy, hogy rohamosan terjedtek el az 1—8 atm. nyomás ellen működő, egylépcsős szivattyúk. Főleg a kisebb típusok, amelyeket közvetlenül kapcsoltak a robbanó motoroknak vagy elektromotoroknak a tengelyére. Lassúbb volt a fejlődés a gyorsan forgó, kis emelési magasságra működő szivattyúknál, de a fejlődés itt is folyamatban van, sőt az eredmények már is számottevőek. Azok a tanulmányok, amelyeket a repülőgépek szerkesztése érdekében a légnemű testek mozgásával kapcsolatban végeztek s melyeknek eredményeit fel