Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
81 mikor is 1 térfogat víz eltávozik. Hogy egy 2ц nagyságú részekből álló anyagból a víz kifolyhasson, sok idő telik el ; 10% vízszínhaj lássál csak 0'32 mm a vízfolyás sebessége naponként és 2-0 év alatt 1 lábat halad előre a víz. Ily csekély lévén a sebesség egy nagy gát száradása sok év alatt megy végbe. Ha 50% űrtartalmú anyagba 18'30 m mély és 15 cm átmérőjű lyukat fúrunk, ez a lyuk hetekig üres marad, mert a hajcsövesség nem engedi ki a vizet az anyagból. Ezért az anyagot vízlevezető nyílások bevágásával nem száríthatjuk. Nyomásmérés a magban. Goldbeck érdekes nyomásmérőt talált föl az iszapanyagok nyomásának megállapítására. Építés közben a magba kis kamrákat helyeznek el egyeseket vízszíntes lappal, másokat függőleges álló lappal, hogy az egyik a függőleges, másik a vízszíntes nyomást vegye fel. Eleinte mind a függőleges, mind a vízszíntes nyomás egyenlő. Később a mag továbbépültével a vízszíntes nyomás kevésbbé gyorsan nő, mint a függőleges, mi az anyag tömődésére enged következtetést. A vízszíntes nyomás végül egészen megszűnik. Az ily próbakamrákban a nyomás kisebb a valóságnál. Mert midőn 1 négyzetláb területre hat csak a nyomás, akkor az csonkagúla-szerűen egyre nagyobb területre terjed el s csak a felső lap veszi föl a teljes nyomást s lejjebb egyre szélesebb területre oszolva kisebb tömődést okoz. Nagy építmények nyomása egyenletesen terjed lefelé s nagyobb tömődést ad, mint amennyit a próbakamra mutat. A gátmag horizontális nyomását célszerű akkorára venni, mint a mekkorát a magasság és a súly kiad s a burkoló támasztékot a nyomás elviselésére kell méretezni. Ellenállás a mag nyomásával szemben. A lábazat kavicsa egymáson való elcsúszásának együtthatója 0 7—0'8 ; de ez az adat nem biztos. A Calaveras-gát elcsúszásakor a lábazat súlya 5-szörte nagyobb volt, mint a reá ható nyomás s a csúszás mégis megtörtént. Ezért a súrlódás együtthatóját 0'2-nél nagyobbra nem vehetjük. Lehet az is, hogy nagy magasságú és nagy nyomásnak kitett gátban a súrlódás együtthatója kisebb, mint a kis magasságú és víznyomásnak kitett gátban. Ezt kísérletek is igazolták. A töltés méretezés° a magot folyékonynak téve föl. Egyelőre föltesszük, hogy a burkolati töltésrésznek olyan a fajsúlya, mint a magnak (a San-Pablo-töltés esete). Ha a súrlódás együtthatója 0-5, akkor a burkolat súlyának kétszer akkorának kell lennie, mint a mag nyomásának, mely "~> míg a burkolaté w h 2. Ekkor 2 : 1 hajlású töltésrézsű elégséges, nem tekintve, hogy a korona szintjében minden burkolati résznek olyan vastagságot adunk, mint a minő a magé. Ha 2-szeres biztosságot akarunk adni, akkor 4 : 1 hajlású töltésrézsűt készítünk, de a csúszás miatt célszerű 5 : 1 rézsűt venni, mikor a biztossági együttható 2-5, míg 6 : 1 hajlás esetén 3. Ha a burkolati rész fajsúlya nagyobb, akkor meredekebb rézsűt készíthetünk anélkül, hogy a biztosságot csökkentenők. Ha 20%-kal súlyosabb a burkolat a magnál, akkor 5 : 1 hajlással 3-szoros biztosságot kapunk. A Gatun-gátnál a Panamán a burkolati rész koronaszélességét erősen megnövelték, mi növeli a gát biztosságát. De ha az iszapolással készült gát olcsó is, mégis a gazdaságosságot is figyelembe véve, a méretet a szükségesre csökkenthetjük. Egynéhány földgát mérete. Tegyük föl, hogy a gát szabad magassága a legnagyobb H vízmagasság fölött 1/ ]( l II ; a korona szélessége % H és a rézsűk hajlása 6
