Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

58 8. A legelső tanulmányokat a Rhône—Rajna-, a Rajna—Szajna-, a Sarre— Rajna-csatornákra és ez utóbbinak az északfranciaországi csatlakozó vonalakra és a Dunkerque-hez való csatlakozó vonalra kell megejteni. 9. A másodrendű francia csatornákra nem kell a tanulmányt kiterjeszteni. 10. De meg kell tenni az összehasonlító tanulmányt a Nivernais- és Berrycsatornákra. 11. A régi csatornák átalakításakor a régi zsilipek tovább is megtartandók az újak mellett. 6. A nagy tárológátak fejlődése. (L'évolution des grandes digues pour laos artificiels.) írta : Luigi Luiggi, kivonatolta Jacquinot. Luiggi a földgátak fölsorolásában leírja az ismeretes indiai gátakat és a francia gátakat, mely utóbbiak egész tömegükben tömékelt földből készültek, továbbá az angol gátakat, melyek közepén képlékeny, vízálló agyagmag (puddle) van, előlhátul vízeresztő földanyaggal támasztva. Németországban a középponti agyagmag helyett falazatot használnak, Amerikában betont (példáid az Ashokan-gátban). De ez a módszer nem látszik kedvezőnek, mert a vízfelőli gátrész átázva más nyomást ad, mint üres medence esetén ; a falban repedések támadhatnak s akkor az egész gát átszakadhat. A vasbetonlemez alkalmazása sem jobb és még drágább is. A puddle sokkal engedékenyebb, anélkül, hogy átrepedne. Az angol puddle-gátakat is azonban figyelni kell a töltés alsó lábánál s ha szivárgás mutatkozik, ez már a gátpusztulás előjele. A kettős vasbetonlemezzel való szigetelés az Ambursen-cég találmánya Amerikában. A gát közepén kettős vasbetonlemezt készítettek, melynek köze hozzáférhető s a lemez állapota mindig megvizsgálható. Ha repedés támad a lemezen, a hiba javítható. Továbbá az átszivárgó vizek nem áztathatják át a gáttömeget, mert a két lemez közt összegyűlnek s a gáton átmenő csatornákon kifolynak. Luiggi azt hiszi, hogy ez az ideális földgáttípus. Az ára azonban nagy, de ennek fejében teljes biztosságot ad. Ha a víz a megszabott szinten felül emelkednék, a két vasbetonlemez közé folyik, honnan a fenékcsatornákon eltávozik. Ez nagyon fontos, mert ha a földgátat a víz meghaladja, el is pusztítja, mint ez 1908-ban a Hyderabad-gáttal történt, mikor 7000 ember pusztult el. Az Ambursen-gát tehát ebben a tekintetben is biztosítékot ad. Iszapolással a nagy földgátak gazdaságosan készíthetők. A Necaxa-gát Mexikóban 55 m magas és ily módon készült. Ez a legmagasabb földgát. 1 m

3 föld 0-4— 0-6 frankba kerül ezzel a rendszerrel s ezért elég gazdaságos. Ügyelni kell, hogy középre jusson a finomabb, földes anyag, kifelé a durvább szemcse. Jaquinot megjegyzi, hogy a francia földgátak tömékelt agyagból, a töltés tövében enyhébb lejtőt kívánnak, mint 3 : 2. Legcélszerűbb konkáv lejtővel építeni a vízfelőli gátoldalt, fölfelé meredekebb lejtővel. A föld tömítése nem növeli a gátlejtő állékonyságát. A föld és mész keveréke nem jó, mert az egymásra következő rétegek nem kötnek jól össze.