Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

21 A champi telepen a vízkivétel 4-6 km-re van a teleptől, melynek 374 m esése úgy áll elő, hogy a nyomócsövet a folyóval párhuzamosan a folyónál kisebb esésben vezették. A vezeték 33 m átmérőjű. A vizikosszerű ütések felfogására és ellensúlyozására az osztócsőnél, a turbinák mellett 35 m magas, alapján 3'3 átmérőjű, tetején Г4 m átmérőjű kürtőt építettek, mely az ütést ingadozó vízmozgássá változtatja. Sőt iSparre szerint az ingadozó mozgás kilengésének is határt szabhatunk, ha a vízzel nem kell takarékoskodnunk ; ebben az esetben a kürtő magasságát a statikus nyomómagasság szintjében vágjuk le s ekkor a víz e magasságon túlemelkedve, kifolyik. A champi vízerőtelepen ezt valósították meg. A kiömlő maximális vízmennyiség az észleletek szerint itt annyi, mint a nyomócső szállítmánya a zárás előtt. A kürtőcső nemcsak a záráskor, hanem a nyitáskor is szolgálatot tesz, mert nem engedi, hogy túlságos nyomáscsökkenés álljon elő. A nyomócsőnélküli telepek típusos példája a chèvresi, Genf mellett , a Rhőne-on, továbbá a rajnai telepek és a tuillière-i telep a Dordcgne-on. A turbinakamrák közvetlenül kapják a vizet a medencéből, melyet a folyóba épített duzzasztógát létesít. A bukógát létesítette vízszinkülönbség a kihasználható esés. A duzzasztógát rendesen pillérekből és iStome?/-táblákból készül, melyeket elektromos erővel mozgatnak. Az Augst- és Wyhlen-telepeken ily módon 8'4 m magas duzzasztást létesítettek s a termelhető energia mindenik telepen 15.000 lóerő. Néhol fixgátakat létesítenek, tetejükön árvízleeresztő zsilipekkel. Ilyen gát a keokuki, a Mississippin. A szabályozómedence nélküli vízerőtelepek energiatermelése a vízhozománynyal változik ; de nemcsak a vízhozomány, hanem az esés is változik s ha az esés csekély, akkor az energiában tetemes csökkenés állhat be árvíz idején. Az Augstés Wyhlen-telepeken az esés 8 és (i m, a jonagei telepen 12 és 10 m közt változik. Clemens Herschel amerikai mérnök esésnövelőszerkezetet talált föl, mely fölös víz esetében a nyomást megnöveli. A készülék azon az elven alapszik, hogy a turbinák szívócsövén keresztül gyors áramlatot bocsát, mely a szívóhatást, tehát az effektív nyomást megnöveli, itt tehát a Venturi-féle áramlás szívó hatása érvényesül. A Herschel-féle szerkezet 28—30%-kal növeli az energiatermelést. Ha tehát a turbina redukált eséssel 71% energiát ad, a készülék 80%-ra emeli úgy, hogy az effektív növekedés 225—24%. A nyomásnövelő azonban nagy vízemésztéssel jár ; a készülék és a turbina 3-szor annyit kell hogy emésszen, mint maga a turbina, hogy a maximális hatásfok előálljon s kétszeres emésztéskor kezd a hatása éreszhetővé válni. Kis árvízkor tehát nem alkalmazható. Az eldora-i vízerőtelepen (Egyesült Államok) az lowa-folyón létesített vizimű alvízcsatornájába a turbinák alatt a csatorna két oldaláról tiltókon kiáramló víz segítségével árvíz idején süllyeszteni tudják az alvíz színét s így megnövelik a telep esését. Az esés árvízkor Г22 m-re csökken itt s az ejektoros hatással 0'61 mrel emelik az esést. A nyomásveszteségek a kisesésű vízerőtelepeken nagy hatást gyakorolnak az energia nagyságára. A nagyesésű telepeken a hatás kevésbbé érezhető. Ezért az esés elaprózása, lépcsőzése nem kedvező a folyók vízerejének hasznosításakor.