Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - IV. Dr. Réthly Antal: Az Alföld csapadékviszonyai és a fásítás mikrometeorológiai indokolása

AZ ALFÖLD CSAPADÉKVISZONYAI ÉS A FÁSÍTÁS MIKROKLIMATOLÖGIAI INDOKOLÁSA.

1 írta : DR. RÉTHLY ANTAL. A Vízügyi Közlemények utolsó számában Kaán Károly ny. h. államtitkár úr, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja „Az Alföld csapadékviszonyai •és az alföldi erdőtelepítések és fásítások" (1) címen (46—58. old.) hosszabb tanulmányt közöl, amelyben foglalkozik a m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium „Újabb tanulmányok az öntözésről"

2 című kiadványában megjelent értekezésemmel. Értekezésemben terjedelmes hazai és külföldi megfigyelési anyag alapján -— azt hiszem — sikerült bebizonyítanom, hogy a magyar vízimérnököket teljesen jogtalanul érte a vád, amely szerint az ármentesítéssel és lecsapolással az Alföld éghajlatát szárazzá tették, sőt elsivatagosították. Dolgozatom egyik — igazán mellékesen odavetett kitételét — az államtitkár úr sajnálatos módon félremagyarázta és minthogy annak egyes részeit az eredetitől eltérően dőlt betűkkel szedette, szükségesnek látom, hogy azt itt újból úgy idézzem, ahogy eredetileg megjelent : „Ugyancsak helyt nem álló érvekkel éltek azok, akik az Alföld nagyonis szükséges fásítása eredményekép éghajlatváltozást és különösen több csapadékot helyeztek kilátásba. Elismerem, hogy feltétlenül szükséges volt annak idején a fásításnak törvényhozási megindítása érdekében ezt így beállítani, de hogy bármilyen erős fásítással sem változik meg az Alföld éghajlata, azt nem is kell bizonyítani. A fő az, hogy az Alföldön az ország érdekében fásítanak, hogy az éghajlati érvelés helyt nem álló, az már mellékes. Ezen meteorológiailag indokolt állásfoglalásom miatt ne lássa bennem senki a fának vagy az erdőnek ellenségét, de hamis tanokat még szent cél érdekében sem szabad hirdetni. Örvendetes, hogy ma a leghivatottabb helyről, — az erdészeti főiskola meteorológiai tanszékéről is ezt hirdetik. Vági szerint : „az erdő kizárólag az éghajlat következménye. Nagyobb erdős területeken több a csapadék, de nem az erdő miatt". Továbbá : ,,A meteorológia és éghajlattan leghíresebb művelői, Hann, Süring, Köppen, Kassner ebben a kérdésben egyhangúlag 1 A Vízügyi Közlemények 1933. évi július—decemberi füzetében Kaán Károly ny. államtitkár úr „Az Alföld csapadékviszonyai és az alföldi telepítések és fásítások" című cikkében az „Ujabb tanulmányok az öntözésről" kiadványban dr. Réthly Antal úr tollából eredő „Az Alföld csapadékviszonyai" című tanulmányával foglalkozott. Dr. Réthly Antal úr most erre válaszol. Ennek a válasznak a szerkesztő bizottság határozatából kifolyólag — az egyenlő elbánás elve alapján —- itten kellett helyet adni, amivel egyben a vitát a magunk részéről teljesen és véglegesen lezárjuk. Szerkesztő. 2 A „Vízügyi Közlemények" februárius végével jelent meg. A szerző különlenyomatait már januárius közepén szétküldte. Az engem ért támadásra baráti oldalról figyelmeztettek. Vízügyi Közlemények. 5