Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
703 szorult. A betonfelületről ugyanis eleinte a vakolat, majd a rossz építés miatt tetemes méretű betondarabok váltak le. A nyilván az átszivárgó víz által okozott bajon eleinte cementbeprésléssel próbáltak segíteni, de eredmény nélkül, mert a szivárgó víz a hézagokat bemocskolva lehetetlenné tette, hogy a bepréselt cement a betont megkösse. így a cementbepréseléssel csakis a hézagok ideig-óráig tartó eltömítését tudták elérni. Az alkalmazott eljárás, amelynek segítségével a további pusztulást megakadályozták, a következő volt : A gáttest elé vékony vasbetonlemezt építettek be, amely vízszintes alátámasztásokon nyugszik, ezek viszont magára a falra támaszkodnak. Mind a lemez, mind pedig a vízszintes kimerevítések úgy vannak szerkesztve, hogy azok a hőmérsékletváltozás vagy a zsugorodás hatására a gáttesttől függetlenül mozoghatnak. Ezzel az eljárással elérték, hogy maga a gáttest száraz, mindig megfigyelhető és hozzáférhető lett. A kongresszus az összefoglaló jelentés megvitatása és az egyes országok képviselőinek hozzászólásai után, állásfoglalását a következőkben foglalta össze : I. Módok a betonromlás megakadályozására. 1. Olyan cementet kell alkalmazni, mely csökkenti a repedésképződések lehetőségét. 2. A vízzárás elérésére 350 kg/m 3 cementtartalmú betont kell beépíteni és az építés kezdetétől annak végéig a cement és adalékanyagok minőségét állandóan gondos vizsgálatnak kell alávetni. 3. A terjeszkedési hézagok kiképzésére és elrendezésére különös gondot kell fordítani. 4. Ha előrelátható, hogy a létesítendő medence vize kémiailag megtámadja majd a betont, úgy már az építéskor megfelelő burkolatot kell elhelyezni. 5. A különleges hőmérsékleti viszonyoknak kitett gátaknál ajánlatos legalább a vízfelőli oldalt kőburkolattal ellátni. 11. Köfalazat-e vagy betonfalazat ? A kőfalazat olyankor létesítendő előnyben, amikor az alkalmas kőanyag az építési hely közelében termelhető ki és így a gáttest normális költséggel felfalazható. Kőfalazat választandó nagytömegű gátaknál még akkor is, lia a rendelkezésre álló cement térfogatállandósága kivánni valót hagy hátra. A második kérdéssel : .4 belső hőmérséklet hatása és a völgyzárógátak alakváltozása (Influence de la température in terne et déformation des barrages-poids) foglalkoztak a legtöbben, számszerint tizenhatan. Az összefoglaló jelentés írója : B. Hellstrom az egyes országok tanulmányait, tárgyuk szerint öt csoportba osztja. I. Az alakváltozások mérése és az alkalmazott mérési eszközök. (3 jelentés.) II. Az alakváltozások okai. (8 jelentés.) III. Elmélet. (11 jelentés.) IV. Laboratóriumi kísérletek. (3 jelentés.) V. Szerkezeti részletek. (1 jelentés.) Az elsőesoportba tartozó tanulmányok közül Dr. К. Terzaghi (Bécs) igen érdekesen fejti ki Verfahren zur Messung der Bewegungen betonierter Talsperren" című jelentésében a mérések rendkívüli nehézségeit. Csak rendkívül gyakorlott geodéta végezheti és még így is pontatlan a mérés. Javasolja, hogy az építendő völgyzárógátakat már az építkezés közben szereljék fel olyan mérőberendezéssel, amelyet még kevésbbé gyakorlott segéderő is le tud olvasni. Leír egy mérőberendezést, amellyel az alakváltozásokat 1/10 mm pontossággal lehet megállapítani, de nem említi, hogy berendezését alkalmazták-e már valamely völgyzárógát építésénél. Általában véve azt látjuk, hogy a három jelentés három különböző mérési eljárást ad és eredményeik közös alapra hozva lényegesen eltérnek egymástól. Mégis örvendetes, hogy a kutatók különböző utakon járnak, mert csak így remélhető mihamarább egy lehető tökéletes mérőeszköz és lehető kifogástalan mérőeljárás kidolgozása. Az alakváltozások okairól írt jelentések között számos érdekeset és magas nivójut találunk. Általában a következő hatásokat jelölik meg az alakváltozások okozóiul :
