Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - X. Kenessey Béla: A 24.632/933. V. B. sz. földmívelésügyi miniszteri rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

696 Vizitársulatok. Vízhasznosító társulatok. Magánérdekű társulatok. A társulatok működése és igazgatása. Árvédelmi és vízrendőri teendők. Záróhatározatok. A társulatok felosztása tekintetében a mai törvénytől, amelyik vízrendező és vízhasznosító társulatokat különböztet meg -— el kellene térni. A mai törvény a lecsapoló társulatokat a vízhasználati társulatok közé sorozza, noha azok a vizek kártételei ellen alakulnak éppenúgy, mint az ármentesítő társulatok. A különbség csak inkább területileg van meg. A vizitársulatok kötelezettsége legyen a vizikárok ellen való védekezés (árvédelem, mederszabályozás, vízlevezetés, lecsapolás), azonkívül a vizek hasznosítása, tehát a vízgazdálkodás, öntözés, vízerőkihasználás. A vízhasznosító társulatok a vizek kártételei ellen való védekezéssel nem foglalkoznának. Esetleg arról lehetne szó, hogy az egészen kis társulatok különleges elbánásban részesüljenek. Ilyenek lehetnek azok, amiket az érdekeltek egyhangúlag maguk alakítanak meg. Erre utal a magánérdekű társulat fejezet is. Mind a vízjogi, mind a társulati törvénybe fel kell venni azokat az ítéleteket, elvi döntéseket és értelmezéseket, amiket a Közigazgatási Bíróság, a M. Kir. Kúria és földmívelésügyi miniszter hozott. A két új törvénybe bele kellene iktatni az 1913. XVIII. és az 1923. XLI. t.-c. idevágó intézkedéseit is, hogy a több törvény helyett egyetlent lehessen használni. Az eddigi állapot fenntartása mellett való döntés esetében a két törvény mint vízjogi és társulati törvény volna egyesíthető, amikor a társulatokra vonatkozó rendelkezéseket külön kellene összefoglalni. A részleteket illetőleg csak pár főszempontot sorol fel. A 4. §-nál ki kellene mondani, hogy az állami kezelés alatt álló folyók medre és partjai állami tidajdonok. A mai állapot a kisebb vízfolyások parti birtokosaira is sérelmes, mert a tulajdonjog ellenében a meder és partok jókarbantartása is kötelesek, míg az állami kezelés alatt álló folyók parti birtokosait ilyen kötelezettség nem terheli. A 30. § módosítását a mezőgazdasági vízhasznosítás megkönnyítése követelné meg, és pedig úgy, hogy a folytonos üzemet nem kívánó ipari vízhasználatok vizét öntözésre vagy más vízgazdálkodási célra (halastó, sankolás) kártalanítás nélkül lehessen július 1-től augusztus 15-ig állandóan, az ezen kívüli időben pedig szombat este 8-tól hétfőn reggel 5 óráig igény bevenni. Az őrlőmalmok ugyanis ma már vasárnapi munkaszünetet tartván, az eddigi 52 vasárnapos korlátozás helyébe 46 napos nyári korlátozás lépne. Ez a túlnyomóan vámőrléssel foglalkozó kisebb malmokra nem jelent veszedelmet, mert a javasolt nyári időszak amúgyis a viziés a belsőszerkezet javításának időszaka. A kötelezettség alól csak a közcélú világítási áramot termelő telepeket kellene mentesíteni. A 31. § hatályát a novella 14. §-ának elvei szerint az öntözéseken kívül az ipari használatokra is ki kellene terjeszteni. Az öntözésekre a 30 éves időhatárt törölni, vagy legalábbis 10 évre leszállítani kellene. Mezőgazdasági vízhasználatot csakis pazarlás esetében volna szabad korlátozni.