Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - IV. Papp Remig: Nagyobb víziépítkezések megszervezése

600 Az utolsó évszázadban azonban egyre nagyobb számban készülnek nagyszabású közmunkák. Olyan feladatokhoz mernek a mai kor mérnökei hozzáfogni, amelyekre azelőtt gondolni se lehetett és ezeket a feladatokat csaknem kivétel nélkül meg is oldják. Ez a körülmény, de különösen az utolsó néhány évtized alatt elkészült hatalmas víziépítmények nagy száma egyedül a méretek fejlődésével nem magyarázható meg. Van valami az építőmérnöki tudományban, ami egészen jelentékeny fejlődésen ment keresztül, amire azelőtt kevés súlyt vetettek, de amelynek a modern építőmérnöki tudomány sikereit kizárólag köszönheti. Ez a nagyszabású építési munkálatok organizálása ; megszervezése a munkálat előtt, alatt és a munkák bevégzése után. Ennek köszönhető nemcsak az elért meglepő eredmények legnagyobb része, hanem az esetleges kudarcok és sikertelenségek is. Utóbbiak közül elég a Panama-csatorna építésének első megszüntetését említem. Csaknem kizárólag a nem megfelelő szervezésre vezethető vissza. Az újabb idők hatalmas és nagyszabású víziépítményei létesítési föltételeinek megteremtése szintén szervezési feladat, amely a szükségletek helyes fölismeréséből, azoknak fedezését célzó nagyvonalú és átfogó megoldásából, végül az építkezés pénzügyi feltételeinek megteremtéséből áll. Bár ebben is a mérnöknek és a műszaki tudásnak van döntő szerepe (vagy legalább is kellene, hogy legyen), ez a kérdés mégis főképen közgazdasági jellegű, amivel esetleg más alkalommal foglalkozom. Most kizárólag a szorosan vett építkezési munkálatok megszervezéséről lesz szó, mert ez a terület az, amelyben véleményem szerint az építőmérnöki tudomány a legnagyobb haladást érte el. A szervezés teljesítményei közvetlenül nem mérhetők és ezért nem állapítható meg egész pontosan, hogy a cél elérése érdekében szükséges szervezés a kellő mértékben megvan-e, vagy — ami néha szintén előfordul, — nem vittük-e túlzásba a szervezést, stb. Csaknem ugyanazt a szerepet játssza az építőmunkáknál a szervezés, mint a táplálkozásban a vitaminok. Ha nincsen meg a szervezés, vagy nincsen meg kellő mértékben, a szervezet, illetőleg az építkezés okvetlenül kárát látja. Erről a nehezen körülírható és nehezen meghatározható valamiről, az építőmunkálatok megszervezéséről és az ezzel kapcsolatos kérdésekről óhajtok külföldön szerzett tapasztalataim alapján beszámolni. Öt évi Német- és Franciaországban eltöltött vízépítési gyakorlatomat három világcég

1 szolgálatában szereztem, és így az utóbbi évtized alatt megvalósult és tervezett nagyszabású vízépítési munkák igen nagy részénél alkalmam volt kisebb-nagyobb mértékben közreműködni, és pedig részben az irodában, részben kinn az építkezésnél. így módom volt a legnagyobbszabású munkák megszervezésének körülményeit egész közelről alaposan úgy megfigyelni, ahogyan azt csak aktív és felelős szolgálatban levő alkalmazott teheti meg. Tanulmányúton lévő mérnöknek talán nagyobb áttekintése van a különböző munkák összehasonlításánál, a lényeges részleteket, az elméleti elgondolásoknak a gyakorlatban való beválását és különösen az eredménytelenséget és a sikertelenségeket mégis csak az tudja megfigyelni, akinek az építkezés mindennapos felelősségteljes munkája. Mielőtt azonban a tulajdonképeni tárgyra térnék, szükségesnek tartom a tárgykört elhatárolni. Vízépítésről szeretnék beszélni, de értem ezen mindazt, 1 Siemens Bauunion Komm. Ges. m. b. H. Berlin, Wayss u. Freytng A. G. Frankfurt a/M. Sainrapt et Brice, Paris.