Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - III. Németh Endre: Az olasz vízügyi szövetség és az általa rendezett vízügyi kongresszusok

581 rendszeres adatgyűjtésre, ha megfelelő anyagi eszköz állana rendelkezésükre. Nos, ezt a fontos adatgyűjtő munkát az országos vízügyi szövetség nemcsak hogy jól, de a legkevesebb idő- és pénzáldozattal végezheti el, mert hiszen tagjainak személyes közreműködésére is számíthat, azokéra is, akiknek nincsen műszaki képzettségük, mert számos olyan fontos adat van, amelynek beszerzéséhez a rendszereteten és lelkiismeretességen kívül egyéb képességre nincs is szükség. Jó szolgálatokat tehet a szövetség a nagyobbszabású kísérletekre szükséges összegek előteremtése révén is. 2. Mit várhat a szövetségtől az állam ? Az állam magasabbrendű feladatai közé tartozik az ország vizeiben rejlő közvagyon minél fokozottabb kihasználásának előmozdítása. A vízhasználatok számának növekedésével azonban előbb-utóbb érdekellentétek jelentkeznek és az államnak kell gondoskodi arról, hogy a magánosok kezdeményezése útján létesülő vízhasználatok minden vízfolyáson egységes és súrlódást kizáró vízgazdálkodás keretében szabályoztassanak. Ezen a téren lehet az állam segítségére a vízügyi szövetség részben adatok gyűjtésével, részben azáltal, hogy természetüknél fogva összetartozó magános vízhasználatoknak társulattá való alakítását saját kezdeményezésével előmozdítja. Általában az állam vízgazdasági politikájának irányításánál a szövetségre, mint magánérdekeken felülálló tanácsadóra támaszkodhatik. 3. Mit várhat a szövetségtől az ipar és a mezőgazdaság? A vízerőtelepek útján előállított energia az ipart függetlenné teszi a szénbehozataltól, a lecsapolások új területeket nyitnak meg, az öntözések a mezőgazdaságnak biztosabb és fokozottabb termelési lehetőséget teremtenek. Mind az ipar, mind a mezőgazdaság számottevő előnyhöz jut a belvízi hajózásnak, mint olcsó szállítási módnak kifejlesztése révén. Amikor tehát a szövetség a vizimunkálatok nagyszabású programmjának megvalósítását sürgeti, akkor felbecsülhetetlen szolgálatokat tesz az iparnak és mezőgazdaságnak. Bellincioni eszmei hamarosan megértésre találtak és a szövetség 1923 januárjában meg is alakult. Az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok első pontja a szövetség céljait a következőkben jelöli meg : a) a vizek szabályozásának és kihasználásának előmozdítása, különös tekintettel arra, hogy a vizek minél jobban, minél biztosabban és minél gazdaságosabban legyenek kihasználva energiatermelésre, öntözésre, hajózásra és ivóvíz, valamint egyéb házi vízhasználatokra ; b) az ipart, mezőgazdaságot és közegészségügyet érdeklő gyakorlati hidraulikai kérdések tanulmányozásának elősegítése ; c) az ország vizeiben rejlő nemzeti vagyonnak, valamint a közgazdaságilag fontos vízügyi feladatoknak a szövetség tagjaival való megismertetése ; d) a vízhasználatra jogosítottak minden hasznos kezdeményezésének felkarolása, jogos érdekeiknek védelmezése, ha azok országos érdekekkel nem ellenkeznek. Ezeknek a céloknak a megvalósítására a szövetség az alapszabályok második pontjában felsorolt következő módon törekszik : a műszaki, jogi és igazgatási tevékenység lebonyolítására a szövetség székhelyén hivatalt tart fenn ; gyűjti, rendezi és a tagoknak rendelkezésre bocsátja mindazokat az adatokat, feljegyzéseket és felvilágosításokat, melyek a hazai vizekben rejlő nemzeti vagyon