Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - II. Kenessey Béla: A permetező öntözés

5(55 A Ludin-féle képlet is egyenes csövekre vonatkozik. Egy bemutatott példában a 800 m hosszú, 55'1/sec vizet (0'055 m

3/sec) szállító csőre h = 10'72 m értéket kap, ugyanarra a csőre pedig a Lang-féle képlet felhasználásával könnyű belső bevonattal h = 14'38 m, erős lerakódásnál pedig h = 39 40 m értéket talált. Végeredményként kimondja, hogy az eternitcsövek ellenállása kisebb, mint a teljesen új öntöttvascsöveké és kisebb még a varratnélküli acél- és a legjobban megmunkált facsövekénél is. Véleménye szerint az eternitcsöveket a vascsövekkel összehasonlítva, az előbbiekhez 20—25%-kal kisebb nyomási magasság szükséges. Az eternit csöveket Németországban részint ezen a néven, részint durasbest, Olaszországban pedig az eternit mellett italit néven ismerik. Egy különleges, drágább fajtáját durit-пак nevezik. Mint érdekességet említhetem meg, hogy az eternitcsövekre vonatkozólag Ludinon kívül mások is állítottak fel képletet. Nevezetesen az amerikai Scobey, az olasz Scimemi és a német Meyer. Ezek a képletek a felsorolás sorrendjében, egymásután írva a következők : il í h _ í V Л

0-555 _ / V _ / V \0-526 Нц§г) "ИИ A képletekből látható, hogy azok közel egyező eredményre vezetnek. Valamennyi alkalmas a logaritmusokkal való számításra. Minthogy pedig a számítás a hatványkitevők folytán mégis kissé körülményes, a Ludin-félére vonatkozólag a 4. ábrában egyszerű monogrammot mutatok be. (L. 568. oldalon.) Az eternitcsövek ma már igen tekintélyes belső nyomást kibírnak, ezért mindinkább alkalmazzák nyomóvezetékekre. Minthogy pedig az egyes csődarabok símavégűek, a csőkötésekre különleges karmantyúkat alkalmaznak. Az 5. és 6. ábra a Simplex- és a Gibault- kötéseket mutatja be. Mind a nomogramm, mind pedig a csőkötések kliséit a budapesti Eternit-cég bocsátván rendelkezésre, azért itt mondok köszönetet. A csövekre megjegyzendő még az is, hogy anyaguknál fogva fúrhatok, faraghatók és mindenféle módon megmunkálhatok lévén, idomdaraboknak hozzájuk illesztése semmi nehézséget nem okoz. Dr. Günther Schonnopp a permetező öntözés jövedelmezőségének feltételeit vizsgálva, a berendezést különösen indokoltnak tarja, ha a klimatikus viszonyok kedvezőtlenek és az öntözés a gazdaságüzembe szervesen beleilleszkedik. A megvizsgált esetek egyikében a jövedelmezőséget az tette lehetővé, hogy a tejgazdaság részére elegendő téli takarmányt termeltek s ahhoz csatlakozott a legfőbb piaci termény : a cukorrépa is. Másik esetben intenzív terményváltoztatás szántóföldi főzeléktermeléssel és szárazságban az értékes faiskola öntözésének lehetősége, harmadikban a csalamádé, bíborhere és a takarmányozásra alkalmas másodtermények voltak a jövedelmezőség alapjai. Egy konzervgyár pedig legszegényebb homokon saját részére termelt kitűnő minőségű főzelékféléket és spárgát. A jövedelmezőség feltételei közé tartozik a kellő, előnyös értékesítés lehetősége, a berendezés intenzív kihasználása, megfelelő csővezeték, olcsó hajtóerő, olcsó pénz, ügyes üzemvezetés, durva hibák elkerülése. Mindezekre igen érdekes példákat idéz. A helytelen kezelés esetei közé sorolja az agyonöntözést, amikor a talaj nem képes a kapott vizet elnyelni, továbbá az esőtlesést, amikor eső reményében az öntözést későn kezdik meg és így a vízhiány következményeit már helyreütni nem lehet.