Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - II. Kenessey Béla: A permetező öntözés

562 sáv 15m széles. A szárnyak legnagyobb hossza a vékonyabb csöveknél 60, a vastagabbaknál pedig 120 m. Az „Ideal" szintén vizimotorral ingatott csővel öntöz. A vékony sugarak egy állásból Г5—2-0 atm. fúvókanyomás mellett 18 m széles sávot óránként 9—10 mm csapadékkal látnak el. A Perrot univerzál, ugyancsak 1*5—2'0 atm. nyomással dolgozva, 14—18 m széles sávot óránként 6—15 mm-rel öntöz meg. Amint a felsorolt adatokból látható, mindezek a rendszerek aránylag csekély nyomással és így kis erőszükséglettel dolgoznak. Az egyes szórók közt a Phönix-Hydor kettős sugarat ad. Háromféle nagyságban készül, amik 2*6—30, 3-0—5-5 és 5—8 atm. nyomás mellett egy állásból 570—900, 900—5180 és 5180—11,600 m

2 nagyságú körterületet, óránként 20, 10—20 és 6-5—10 mm csapadékkal látnak el. A szórók forgását légfék mérsékli. A Lanningerféle nagy, négyzetbe öntöző készülék szintén háromféle nagyságban készülve, 2—4-2, 3—5-5 és 5—8 atm. nyomás mellett 900—2300, 325—1300 és 200—1000 m

2 területű négyzetet 23'5—46, 12-20 és 3—10 mm óránkénti csapadékkal öntöz meg, A Siemens-Schuckert permetezőt vagy háromlábú állványra, vagy pedig két csődarab illesztése közé szerelik. Egy állásból az alkalmazott Г5—4 atm. nyomás mellett 200—400 m

2 négyzetes területet óránként 3—10 mm csapadékkal lát el. Van a cégnek még körben permetezője is, ami 4 atm. nyomással 3000 m

2 nagyságú kört óránként 6-9 mm csapadékkal öntöz meg. A Hűdig permetezőt 4 nagyságban gyártják. A náluk szükséges fúvókanyomás 3'3, 3 és 8-4 és 8 atm., az egy állásból megöntözött körterület 700—1000, 1130—1160, 2800—4300 és 7200—9500, végül 5800—7800 és 9850—14.500 m

2, ami mellett az óránkénti csapadék Г4— 9"2, 8—13, 7-9 és 4-7—6-5, végül 18—11-6 és 6-7—8-9 mm. A Perrot-féle 3 és 5 atm. nyomással dolgozva, egy állásból 1000—4000 m

2 körterületet óránként 2-8—15 mm csapadékkal lát el. Különleges rendszerű a Mich elis-féle. Két nagyságban készül, és pedig 6 és 12 atm. fúvókanyomásra s 10,000 és 24,000 m

2 körterületet 9 és 13 mm csapadékkal locsol meg. Ugyanannak a cégnek esőágyúja légüsttel kapcsolatosan időszakos működésű, ami 6 és 10 atm. nyomás mellett 7500 és 15,000 m

2 nagyságú körterületet a lövések szabályozható számához képest különböző nagyságú permettel lát el. Csak akkor lövi ki a vizet, lia a légüstben a levegő már kellően összenyomódott. Amint a légüst nyomása bizonyos mérték alá süllyed, a víz kilövellése önműködően megszűnik. Ezért aránylag csekély vízvezetőképességű vezetékre való. A felsorolt adatokhoz hozzátehetem, hogy legújabban a Siemens-Schuckertművek is készítenek esőágyút. Az egyes szórók adataiból láthatólag, azok működéséhez általában nagyobb nyomás szükséges, de egyúttal nagyobb területet is öntöznek meg. A kilövellt vízsugarat 14—120 m távolságra vetik el. A körbe- és négyzetbeszóróknál igen fontos a szélhatás figyelembevétele, ami indokolttá teszi, hogy azokat inkább az esti, éjjeli és kora reggeli órákban használjuk. Minthogy pedig a körbenszórók is egyenetlenül öntöznek, a szóróállásokat úgy kell egymásmellé helyezni, hogy a megöntözött területek egymásba átnyúljanak. Az egyenletes öntözés szempontjából legcélszerűbb felállítási módról később lesz szó. A szórószárnyak óránként átlag nagyobb, az egyes szórók pedig kisebb csapadékot adnak. A gyakoribb és gyengébb, vagy a ritkább és erősebb intenzitás