Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - VI. Sikó Attila: Különbző alakú nyílásokon szabadon átbukó vízmennyiség meghatározása számítással és szerkesztéssel, különös tekintettel a vízmosáskötő gátakra

528 л , }

t V. 1, '/. <

4° (Az én alkalmaztam jelölésektől az eltérés csupán annyi, hogy a fenti képs letekben h szerepel m és b az — helyett.) Az eredményt függőleges dy szélességű lamellák integrálása útján kapja meg, eltérőleg az én követtem eljárástól. Megjegyzendő, hogy — ami magát a számítást illeti —- a kétféle mód között semmiféle lényegbeli különbség nincs s csak arról van szó, mikor, melyik módszerrel jutok egyszerűbb alakú intengrandushoz. Érdekes felemlíteni, hogy amikor a szóbanforgó képletre nézve magam is elvégeztem az integrálást vízszintes dx szélességű lamellákra, azt találtam, hogy itt egyszerűbben érhető el az eredmény a függőleges dy szélességű lamellák szummációja révén. Látszólagos hátránya a képletnek az, hogy h

2=h

1 esetén határozatlan alakot ölt. L'Hospital szabályának alkalmazásával azonban Kenessey Béla mindjárt kimutatta, hogy — amint az várható is volt — ebben az esetben a derékszögű négyszögre érvényes Dubuat levezette képletre jutunk. Ugyancsak ő megvizsgálta azt az esetet is, amikor h=0, (h

2=h). Ebben az esetben az 5. képlet a következő alakba megy át : Q = ^ дб Wv (5.) m 1 , m 1 ami ha h=m, b=s

1+s

2, — = — es — = —, vagyis ha b=m (щ+п

2) az 1. b) alatt felírt már ismeretes képletbe megy át. Befejezésül és összefoglalásul közlök a különféle szóbajöhető szelvényekhez tartozó képletekről egy összeállítást, amelynek a gyakorlati alkalmazások megkönnyítése a célja. Ebben a képleteket a levezetések mellőzésével felírtam arra az (. c

2\ esetre is, amikor az érkező víz sebességét (c), mint sebességmagasságot \

l~~2g) figyelembe vesszük. Amint azt a III. táblázatból láthatjuk, az érkező víz sebességének a figyelembevétele a számításra szolgáló képleteket meglehetősen bonyolulttá teszi. A szerkesztési eljárásban viszont ez semmi nehézséget sem jelent, mert hiszen nem kell egyebet tenni, mint a sebességnek (v=Y2gh) a táblázatból való kiolvasásakor a felszíntől számított vízmélység (h) értékeihez a sebességmagasságot (i) minden egyes esetben hozzáadni. (Lásd a túloldali III. táblázatot.) Meg kell említenem, hogy az összeállításban l/a és 4 alatt felírt négy képlet Kenessey Béla ny. min. tanácsos már említett Ferde átbukások című tanulmányából vettem át. (Jelöléseit az egyöntetűség megőrzése végett annyiban megváltoztattam, amennyiben b helyett s-et és h helyett m-et írtam.) Az 1. és l/a. sorszámú képletek lényegileg ugyanazt tartalmazzák. Az utóbbinak bizonyos esetben mégis nagy előnye van az előbbivel szemben, minthogy abban az m nem az 5/

2-ik, hanem csak a 3/

2-ik hatványon szerepel. Ezért használata az összeállításban feltüntetett félszelvény vagy annak megfelelő egész (szimmetrikus) szelvény esetében egyszerűbben célravezető, tehát előnyösebb. Az 5. számú esetben a képletekben s

p-t írtam. Azokban az előadottak következtében s

k nem is szerepelhet, tehát — mint már tudjuk is — az m mélységű és T

k területű köríves szelvényt, melynek húrhosszúsága s

k, át