Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
3. szám - V. Trummer Árpád: A folyók szakaszjellege és az alföldi öntözések
517 Tagadhatatlan, hogy a haladás csekélyebb a kívánatosnál és az öntözőgazda útja ma is nagyon rögös. Ennek okai azonban nem az öntözésben rejlenek. Az Alföld öntözéséről 1922-ben írt tanulmányomban az elégtelen fejlődésről szólva, a következőket írtam : „További oknak kell tekintenünk azon mostoha pénzügyi helyzetet, amelyben a háború előtti időkben a magyar gazdaközönség volt, amely helyzet nem egykönynyen engedett meg nagyobb tőkebefektetéseket igénylő berendezéseket még olyan esetben sem, mint az öntözés, vagy halastógazdaságok, melyek jövedelmezősége nyilvánvaló." Azt hiszem, a magyar gazda pénzügyi helyzete ma még rosszabb, mint aminő a világháború előtti időkben volt. Tőkéje kevés még a nagybirtokosnak is. Ezzel szemben, ha az öntözést jól akarjuk végezni, biztos jövedelmet akarunk elérni, akkor az üzemhez megfelelő forgótőkét kell biztosítani. Visszatérül ez idővel kamatostól. De nálunk éppen ez a legnagyobb nehézség : a beruházáshoz és az üzemhez szükséges tőke megszerzése. Alkalmam van látni, hogy egyes öntözni kívánó gazdáink elé a legszükségesebb pénzösszegek előteremtése körül is milyen akadályok tornyosulnak. Nem egy esetben a birtokos nagy üggyel-bajjal is, a tervezett öntözésnek csak csekély hányadát volt képes berendezni. S mikor a berendezés, úgyahogy, elkészült s megkezdődött az öntözés, akkor ismét a pénzhiány ütötte fel a fejét és megakadályozta az öntözés legjobb és legjövedelmezőbb végrehajtását. Ott, ahol a tőke rendelkezésre áll, az öntözés sikere nem kétes. Azok az öntözések, ahol a tulajdonos megfelelő forgótőkével rendelkezik, mind jól kezeltek és mind meghozzák a kellő jövedelmet. Az alföldi öntözések sikere és jövedelmezősége nem azon fog múlni, hogy a Tisza középszakaszjellegű folyó s azon sem, hogy a hőmérséklet egy-két fokkal alacsonyabb, mint a Pó síkjáé, hanem tisztán a pénzügyi lehetőségeken. Amely időpontban módunkban fog állani az öntözések megteremtésére és azok belterjes üzemére a tőkeszegény mezőgazdaságnak kedvező feltételekkel pénzt adni, azzal egyidejűleg az alföldi öntözések rohamos elterjedése is biztosítva lesz. A mostani évek, vállukon a világgazdasági nehézségek és az alacsony terményárak terhével, kevésbbé kedveznek az ilyen nagyarányú és az Alföld mezőgazdasági rendszerének gyökeres átalakulásával járó munkák megindulására, de bizonyosnak tartom, hogy a viszonyok javulásával a magyar öntözések felvirágzása a Cholnoky-féle aggályok és balvélemények ellenére is be fog következni.