Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - V. Trummer Árpád: A folyók szakaszjellege és az alföldi öntözések

A FOLYÓK SZAKASZJELLEGE ÉS AZ ALFÖLDI ÖNTÖZÉSEK. írta: TRÜMMER ÁRPÁD. Hogy a fenti címben ez a két — egymással látszólag összefüggésben nem álló —fogalom egy kalap alá került, annak az az oka, hogy dr. Cholnoky Jenő kiváló tudósunk a Vízügyi Közlemények 1934. évi 1. számában „A folyók szakaszjellegének összefüggése a szabályozással és az öntözéssel" cím alatt egy tanulmányt adott közre. Ebben elsőül mutat reá a folyók szakaszjellegét előidéző okra, amit a folyók munkaképességében jelöl meg, azonkívül a folyók egyes szakaszának az öntözéssel való összefüggését is tárgyalja. Ha nem is ilyen szempontból, a folyók munkaképességének kérdésével magam is foglalkoztam s ez ad bátorságot arra, hogy a tanulmányhoz hozzászóljak, illetve annak egyes részleteit kiegészítsem. Hogy a vízfolyások medrének kialakulása a víz munkaképességével függ össze, arra — ha nem is oly szabatosan és általános érvényűén, mint dr. Cholnoky, az „Újabb vízmosáskötéseink" című, ugyancsak a Vízügyi Közleményekben megjelent dolgozatomban magam is reámutattam. Ebben, a vízmosások keletkezését tárgyalva, a következőket írtam : „A vízmosást előidéző romboló munka abból ered, hogy a nagy esésben lefutó vízcseppek több energiát rejtenek magukban, mint amennyi továbbmozgásukhoz szükséges és e fölösleggel az útjukba kerülő talajszemcséket ragadják magukkal, ami idővel a völgy kimélyülését vonja maga után." Majd alább : „Ott, ahol a völgy esése csökken, a víz energiafölöslege is mindinkább fogy és hordalékát már nem képes továbbszállítani. Lerakja és hordalékkúpot alkot. Ez a hordalékkúp tölti fel a vízmosásokból eredő vízfolyás útját és függő-medret állít elő, melynek feneke nem ritkán magasabb a környező talaj szintjénél." Ez a két meghatározás reáillik a felső- és alsószakaszjellegű vízfolyásokra. A középső szakaszt nem érintettem, mert ott a mérnöknek — legalább is a vízmosásoknál — különösebb szerepe nincsen, hiszen a víz munkaképessége egyensúlyban van a mederképző erőkkel, ami azt jelenti, hogy a szakasz felső végén érkező hordalékot továbbszállítja és azt a szakasz alján, az alsószakaszjellegű részen rakja le. A víz munkájának és mederképző erejének matematikai összefüggésére szigorú formulát felállítani valóban nehéz, mindamellett a következőkben felvetek néhány gondolatot, melyek alapján talán könnyebb lesz a további kutatás és amelyek esetleg a folyók szakaszjellegének megállapítására is módot adnak. A víz aktív munkája a mennyiségtől és a megtett úton való egész esési magasságtól függ. Ezt a víz mennyiségének továbbszállítására szükséges munka : M terheli, ami azonban már nemcsak a magasságnak, hanem a megtett út