Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
3. szám - III. Szilágyi Gyula: Szennyvízkezelés befogadó vízfolyás mentén
477 hivatása egyfelől, hogy a rothasztó térben a vízszintes irányú átfolyást megakadályozzák, másfelől a hosszúkás, négyszögalakú medence oldalfalait merevítsék. A rothasztó tér iszapterében a keresztirányú válaszfalakon nyílást képeznek ki, hogy az iszap egyenletes eloszlását az egyes kamrákban biztosítsák. Ezt a célt szolgálja az a szerkezeti berendezés is, amely körülfutó csatorna segélyével lehetővé teszi, hogy a szennyvizet az ülepítő téren át időnkint ellenkező irányban folyassák át. Az Imhoff-medencében tehát a felső ülepítő szinten a szennyvíz akadály nélkül, lassan átfolyik, miközben az ülepedés megtörténik, az iszap pedig az alsó rothasztó szintbe csúszik le, ahol a keresztirányú válaszfalak következtében stagnáló víz van. Gázvezetö cső 9. ábra. Imhoff-medence gázgyüjtőjének vázlata. (Metcalf Edy : Sewerage and Sewage Disposal. 1930. 554. о.) Az egyes rothasztó kamrák feneke kúpalakúan van kiképezve s így a kirothadt iszap a fenék legmélyebb pontjába szerelt cső segélyével eltávolítható. Az iszapcső rendszerint 20 cm átmérőjű és szabadon torkollik ki, hogy a kiömlő iszapot látni és ellenőrizni lehessen. Lejtős terep esetén az a kedvező elrendezés is lehetséges, hogy az iszapcső kitorkollása az ülepítő téren átfolyó szennyvíz színe alatt mélyebben legyen, mint amennyi nyomásveszteséget a csősúrlódás okoz és ekkor az iszap eltávolítása szivattyúzás nélkül, a felette levő szennyvíz nyomásának a kihasználásával, szifoncsőszerűen történhetik. Minden iszapkamra gázelvezető nyílásokkal látandó el (lásd 7. és 8. sz. ábrák). A gáz felhasználása esetén ezekre a nyílásokra gázgyűjtőt szerelnek. Egyik gázgyüj tőféle vázlatos rajza a 9. és 10. sz. ábrán látható. A vázolt esetben porózus betonlemez van alkalmazva úszó fedőkéreg képződése ellen. A közölt ábrák és leírás világosan elénk tárják az Imhoff-medence előnyös tulajdonságait, amiket a következőkben foglalhatunk össze :
