Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
3. szám - III. Szilágyi Gyula: Szennyvízkezelés befogadó vízfolyás mentén
470 Ez a mennyiség az összes lebegő anyagnak cca 65%-a, ami az ülepíthető anyagnak 82%-át teszi. A gyakorlatban 1% óránál hosszabb tartamú ülepítéssel számolni nem gazdaságos, mert az idő növelésével együtt járó nagyobb medenceméretek az elért ülepedési hatásfokkal nem állanak arányban. Ülepítő tér számítása vízszintes átfolyású medencében abban az esetben, ha módunkban áll ülepítő kísérletet végezni : 1. Szemcsés iszap ülepedésére elméletileg levezetett tétel (Schulz, Techn. Gemeindeblatt 1918. Nr. 23.) : csak a vízfelület mértékadó, emellett a medence mélysége közömbös, ezért a medence méreteinek számításában sem a térfogat, sem az átfolyási idő nem szerepel, hanem : Felület (m 2) = **№у6 vízmennyiség (m 3/sec) _ q legkisebb ülep. sebesség (m/sec) Veff. min. Legkisebb ülepedési sebességen a kívánatos ülepítési hatásfok mellett leülepedő legkisebb szemcsének sebességét értjük s ezt az ülepítési kísérlet alapján számítjuk. Például a fenti grafikont véve alapul, 1 órai ülepedési idő mellett : Veff. min. = ü v e9henger magassága (mm ) = 400 = ^ ß ulepeaesi ido (sec) oOx 60 A medencének 1-5—2-0 m mélységet szoktak adni, ami szükséges egyrészt az iszap tárolása, másrészt az iszap csúszását és egy ponton összegyülemlését szolgáló fenékesés miatt. 2. Pehelyiszap esetén az ülepedési folyamatból következik, hogy a mélységnek fontos szerepe van. Minthogy a pelyhek ülepedési sebessége lefelé haladtukban növekszik, a 40 cm magas üveghengerben végzett kísérletből nem tudunk következtetni az ettől eltérő mélységű medencében végbemenő ülepedési folyamatra és a mélységgel változó ülepedési sebességre. Megbízható számítást csak akkor végezhetünk, ha a kísérleti üveghenger magassága egyenlő az ülepítőmedence mélységével. Ebben az esetben az üveghengerben ugyanolyan mértékű ülepedés lesz, mint az ülepítőmedencében. Minthogy a medence mélységét legalább 2-0 méterre szoktuk venni és ilyen magas üveghengerrel kísérletezni igen kényelmetlen, a számítást egyszerűen az átfolyási idő alapján végezzük, amit az ülepedési idővel veszünk egyenlőnek, amiről viszont tudjuk, hogy 1 y 2 órai ülepítés gyakorlatilag teljesen kielégítő és gazdaságos eredménnyel jár. Eszerint tehát : medence térfogata (m 3) V Átfolyási ido ( or a ) = —; . ,— , Q . .— r = — . atfolyo vízmennyiség ( т л/ога ) q Ebből a medence térfogata egyszerűen számítható és ha a mélységet 2-0 m körül vesszük s a medence hosszának és szélességének az arányát 1 : 4—1 : 5-re választjuk, az ülepítő tér minden mérete megállapítható. Függőleges átfolyású medencében mindkétféle iszapnál ugyanezeket a számítási módokat használjuk. Szemcsés iszap esetén a felület lesz mértékadó s emellett arra kell figyelemmel lenni, hogy a felfelé irányuló mozgás kisebb legyen, mint a legkisebb ülepedési sebesség, vagyis előbbi példánkban 0-1 mm/sec-nél kisebb. Pehelyiszap esetén a folyamatot úgy foghatjuk fel, hogy a szennyvíz egy folyton növekedő sebességgel ülepedő, lebegő szurőanyagon folyik át, ami a pelyhek összetapadását
