Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
3. szám - III. Szilágyi Gyula: Szennyvízkezelés befogadó vízfolyás mentén
467 II. táblázat. Németországi városok átlagos szennyvizének szilárd anyaga milligramm per literben 150 l/fej/nap vízfogyasztás mellett. 1 3. Összes szilárd anyag .... 420 mg/l 450 mg/l 870 mg/l A táblázat 150 l/fej/nap vízfogyasztás melletti átlagokat tüntet fel. Ha a vízfogyasztás és ezzel együtt a szennyvíz mennyisége kevesebb, a literenkénti szilárd anyag természetesen több lesz. A fenti adatokat közelítéssel hazai városainkra is alkalmazhatjuk, amikor a szilárd anyag helyes mennyiségének számítása céljából a lakosok számát 150 liter képzelt szennyvízmennyiséggel kell szoroznunk. A táblázat adatainak értelmezése céljából megemlítem, hogy az összes szilárd anyagot úgy állapítják meg, hogy ismert mennyiségű szennyvizet csészében forrásban levő víz gőze felett elpárologtatják, a visszamaradt szilárd anyagot 105 C° hőfokon szárító szekrényben kiszárítják és az így kezelt összes szilárd anyagmaradék súlyát a csésze súlynövekedésének analitikai mérlegen való megmérésével számítják. Ha ezt a maradékot a csészében Bunsen-láng felett izzítjuk, a szerves anyagok kiégnek és elillannak. Lehűlés és 105 C°-on való szárítás után a csészét analitikus mérlegen ismét lemérjük. Az izzítási súlyveszteség közelítőleg egyezik a szerves szilárd anyag mennyiségével, a visszamaradt rész pedig a szervetlen szilárd anyagot adja. A lebegő szilárd anyag megállapítása úgy történik, hogy a szennyvizet szűrő papíron átszűrik és az átszűrt szennyvizet a fentemlített módon gőzfürdő felett bepárologtatják. Ugyanakkor szüretien szennyvizet is bepárologtatnak és a kétféle eljárással visszamaradt szilárd anyag különbsége adja a lebegő szilárd anyag súlyát. Ebből aztán az összes szilárd anyag és a lebegő szilárd anyag különbségeként az oldott anyag mennyisége is kiadódik. Ez az eljárás nem ad felvilágosítást a kolloidális anyag mennyiségéről, aminek kisebbik része a lebegő, nagyobbik része az oldott anyagban foglaltatik. A táblázat adatai szerint a szilárd anyagnak valamivel több, mint a fele szerves és kisebbik fele ásványi anyag. A szilárd anyag kétféle szempontból van csoportosítva : egyfelől mint ásványi és szerves anyag, másfelől mint lebegő és oldott anyag. Az ásványi anyag kisebb jelentőségű, s a szennyvízkezelés szempontjából minket elsősorban a szerves anyag érdekel. A lebegő anyag ismét két csoportra oszlik, úgymint ülepíthető és nem ülepíthető anyagra. Az ülepíthető anyag adja a szennyiszapot. Az ülepíthető anyag kifejezése viszonylagos értelmű, mert attól az időtől függ, amelyre vonatkoztatjuk. Általános gyakorlat szerint ülepíthető anyagon a 2 órai idő alatt ülepedő anyagot értjük. Ennek megállapítása volumetrikus úton 1. Lebegő anyag a) ülepíthető Ásványi Szerves Összesen 120 mg/l 300 mg/l 420 mg/l b) nem ülepíthető 2. Oldott anyag 90 ,, 200 „ 290 30 „ 100 „ 130 300 „ 150 „ 450 1 Imhoff : Taschenbuch der Stadtentwässerung. 1932. 55. 1. 30*
