Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - II. Timkó Imre: A borsodi nyíltártér agrogeológiai viszonyai

438 telepén végzett mélyfúrása, melyet 214-05—248-14 m mélységben fejezett be. Az előző fúrások adatain kívül a legutóbbinak fúrási naplóját és anyagát is sikerült megszereznem. A nyiltártér délnyugati sarkában, Füzesabonyban is van két bővizű ártézikút. Az egyiket a községháza előtt 1931-ben készítették. Az 282 m mélységből percenként 250 1, 18 C° vizet ad. A másikat az újtelepen 1912-ben fúrták. Az 270 m mélységű és az elsőhöz hasonló mennyiségű vizet ad. Mindkét kútnak teljes fúrási anyaga elemzési adataival együtt megvan a községházán, sőt a jelenlegi községi főjegyző állítása szerint a fúrási minták felét annak idején a Földtani Intézet igazgatóságának személyesen adták át. Mezőtárkányban három mélyfúrású ártézi kútról van tudomásom, melyek 105 m mélységűek és felszökő vizet adnak. Egyik a templomtéren, már igen gyengén adja a vizet. Besenyőn szintén három ártézi mélyfúrásról hallottam említést tenni, de közelebbi adataikat nem ismerem. Mezőkeresztesen is van tudomásom egy bővizű ártézi kútról, melynek felesleges kiömlő vizével évek óta, a református egyház birtokán, szövetkezeti alapon létesített öntözéses zöldségtermelést űznek és pedig elég jó sikerrel. Poroszlón, a terület délnyugati sarkában, öt fúrott közkútról tudok. Ezek csak 50 m körüli mélységűek és csak felszálló vizet adnak. Közelebbi adatai nincsenek birtokomban. Végül a terület északnyugati sarkában Tiszalúc határában, a Gabriellamajorban egy 91 m és egy 51 m mély, felszálló, bővizű kútról van tudomásom. Egyik csak a major mezőgazdasági szeszgyárát látja el vízzel, a másik pedig a majort és melléképületeit. Ugyancsak Lúcon a Holt-Tisza mentén levő első töltésőrháznál, gróf Andrássy Géza Sies nevű legelőjén van egy fúrott kút, mely mintegy 23 év előtt létesült s azóta állandóan egyforma mennyiségű felszökő vizet ad. Tudomásom szerint 10—-30 m-ig terjedő mélységű kutató fúrásokat dr. Sümeghy József osztálygeológus végzett az 1932. év folyamán, Harkány határában, báró Harkányi Jajhalom nevű majorjánál és a Taktaközben számos helyen. A felvételi munka kapcsán a tiszamenti altalaj vizeknek Rohringer Sándor műegyetemi tanár által megindított észlelésére szolgáló csőkutak elhelyezésénél Poroszlótól északra és északkeletre a Tisza mentén számos helyen történt ilyen fúrás. Ezek adataiból a borsodi nyiltártér geológiai felépítésére vonatkozólag sok értékes adatot lehet majd kiolvasni, annál is inkább, mert a fúrási mintákat dr. Sümeghy egy begyűjtőt te s így azok feldolgozása idővel szintén sorra kerül. Ezek után a terület geológiai felépítésének kapcsán a tiszalúci vasúti mélybevágásról és a holttiszai magas partról óhajtok röviden megemlékezni. A tiszalúci vasúti bevágás az állomástól kb. 1 km-nyire fekszik a Gabriella majorhoz vivő dülőút mentén. Ott a Strázsa (Messzelátó) 156 m tengerszínfeletti magasságtól a felsőlúci földek dűlőre ereszkedő dombvonulat déli szélét kb. 10—15 méter magasságban metszi át a vasútvonal. E szelvény legfelső része lösz, melynek vékonyabb, foszlányszerű rétege alatt mintegy 2—3 m vastagságban nyirokszerű, meszes agyag van. Azután sárga homok, apró kavicsos, meszes-vasas betelepülésekkel következik, egészen a bevágás talpáig. Ez a homok mind a Taktaközén talált, mind a Tiszalúctól nyugatra Sarkadpuszta, valamint a Hernád és Sajó völgyében eddig talált homoktól elüt. Azt petrografiai minősége és hasonlósága után inkább a Bükk előhegységében és a hozzá csatlakozó dombos vidék pliocén homoklerakódásaival találom egyezőnek.