Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - I. Lászlóffy Woldemár: A folyók jégviszonyai, különös tekintettel a magyar Dunára

380 a reá egyformán kiható sima jégfelület és változatlan fenéksurlódás eredőjeképeu kisebb is lehet, mint volt a jeges időszak előtt. Hozzájárul ehhez az is, hogy téli időben a meder érdességét lényegesen növelő parti növények elhalnak. Barrows és Horton közlése szerint [5] a Connecticut-folyón (N. H., USA) 1906-ban a következőképen alakult az érdességi tényező ; n (Ganguillet-Kutter szerint) : 1906. II. 17 0-036 „ III. 15 0-031 Behatóbb kísérleteket végzett a medersurlódási tényező változásainak megállapítására Kolupaila professzor a litván vízrajzi intézet vezetője, aki kérésemre az 1926/28. évek terjedelmes kísérleti mérésanyagát rendelkezésemre bocsátotta.

6 A ьо 40 30 20 io /Vemun as (Мете/) fo/yó flérésj sz e/vény /faunas iHownc ftsfncA/er = R'/íJ'b jeg 1926/27 évi té! Jégviszonyok DrSfric/r/er kategóriái'•• ^ Homokos kavics 50 Finom kavics Durva kavics rejnagysagu • kövek. Durva szikiameüer ' Februar \ Március \ ÁpriiiS' го November December Január A ьо АО 1927/28 évi té! Jég November December Január február /Várc/us \A'pri//s A ьо АО ъо 20 10 ьо2010 о 3. ábra. A mederérdességi tényező változása a tél folyamán. (A litván vízrajzi intézet mérései.) A vonatkozó 25 mérés részletes adatait (kelet, vízállás, vízhozam, átfolyási és a jég által elfoglalt keresztszelvényterület, teljes keresztszelvény, vízszínesés, fajlagos vízszállítás, víztükörszélesség, középmélység, közepes fenékmagasság, közepes és maximális sebesség, e kettő viszonya, hidraulikus sugár, с (Chézy), n (Ganguillet-Kutter), y (Bazin) és a műszer száma) helyszűke miatt nem közölhetem, csupán a segítségükkel számított Strickler-féle érdességi tényezők változását mutatom be a 3. ábrán. Ez világosan mutatja, hogy nem nagy mélységű medrek esetében а meder érdessége а bedllds alkalmával rövid ideig igen nagy lehet, 6 Rendkívüli szívességéért e helyütt is külön köszönetet mondok.