Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja
252 sokra nézve a fizetési feltételek minden ok nélkül oly súlyosak, hogy azok ellen őket védeni kell, miértis az O. N. N. módozatot talált arra, hogy ily címen a kishaj ósok részére bizonyos hitel álljon rendelkezésre. Végül résztvesz a különböző nemzetközi bizottságokban, ahol a folyók magánjogi viszonyaira vonatkozó törvények egységesítését és különösen a belhajózási statisztikának kérdését tanulmányozzák. Mindezekből látjuk, hogy a francia kormánynak sikerült egy olyan szervet létesíteni, amely hivatva van a hajózás és víziforgalom érdekeit olyan módon nagyban elősegíteni, hogy mentesíti magát az adminisztráció nehézségeitől, de átveszi — bizonyos rugalmas formában — az állami adminisztráció előnyeit is és emellett szabad teret engedve a magánvállalkozásnak, csakis ott lép föl kezdeményezőleg, ahol erre a kezdeményezés nincs meg. 4. Vízrendezési és vízhasznosítási liga. (Ligue Générale pour l'Aménagement et l'Utilisation des Eaux.) Az Országos Hajózási Hivatal-on kívül, mely részben állami szerv, meg kell emlékezni még egy egyesületről, mely igen hatásos tevékenységet fejt ki a vízügyek terén. Ez az egyesület a „Vízrendezési és vízhasznosítási liga". Ez a liga az 1922. évben alakult, beolvasztva magába az 1907 óta működő „Belhajózási egyesület"-et és az 1918 óta fennálló „Folyami Ligát". A liga célja, hogy mind Franciaországban, mind gyarmataiban és a protektorátusa alatt álló területeken fejlessze a belhajózást, tökéletesítse a víziúthálózatot, javítsa a vízi- és egyéb szállítások egymáshoz való viszonyát és foglalkozzék minden egyéb, a belhajózást érdeklő kérdésekkel. Ezenkívül célja, hogy a vízrendezések és vízhasznosításoknak az ügyét előbbre vigye, hogy törekedjék a rendelkezésre álló vízenergiák kihasználására, vagyis egyszóval, hogy a vizeket a mezőgazdaság, a városi lakosság, az ipar és közlekedés előnyére minél jobban használják ki. A liga tagjai lehetnek : közületek, társaságok és olyan magánszemélyek, akik francia állampolgárok. A liga élén az érdekeltek és tagok közül választott igazgató-bizottság áll. Tevékenysége — eltekintve az esetenként fölmerülő fontos kérdések tanulmányozásától és a szükséges propagandától — különböző módon nyilatkozik meg. Elsősorban tanulmányoz minden kérdést, amit a tagok a liga igazgató-bizottsága elé terjesztenek, másodsorban időszakos folyóiratot ad ki, harmadsorban —és ez igen fontos — megszervezi a helyi bizottságokat és végül ezeket a helyi bizottságokat lehetőleg minden 2 évben országos gyűlésre hívja össze. Az országos gyűlés után a liga egy részletesebb kiadmányban számol be tevékenységéről, melyben az ülésre benyújtott tanulmányok, az ülési jegyzőkönyvek és az elfogadott határozatok vannak összegyűjtve. Eddig a következő években és helyeken tartották a kongresszusokat : 1922-ben Bordeauxban, 1924-ben Lilieben, 1925-ben Grenoble- és Lyonban, 1927-ben Metzben, 1929-ben Párizsban és 1933-ban Strasbourgban. Meg kell jegyezni, hogy az országos ülések sohasem foglalkoznak egész Franciaország, vagy a gyarmatok vízügyi problémáival, hanem mindig csak bizonyos vidék víziügyeivel.
