Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja

244 hogy a meglevő belső, vagyis víziútmenti kikötőiket megszűntetve, külső kikötőket létesítenek, minekfolytán a csatornákon haladó úszó járművek közlekedése zavartalanná válik és a kikötőnek jövőbeni fejlődése is biztosítható. Ami az újabb kikötők berendezését illeti, természetszerűleg a legnagyobb idő- és pénzmegtakarítást célzó berendezéseket alkalmazzák. 7. Elénk tevékenységet látunk a hajópark modernizálása terén is. Különösen sok tenniveló van a kishajósok uszályparkjának fölfrissítése körül. Ezeknek hajói — téglányalakukat tekintve — a vontatás szempontjából rendkívül hátrányosak, miért is a kormány minden erejével arra törekszik, hogy a kishajósok megfelelő előnyös kölcsönökkel modern vasuszályokat tudjanak beszerezni. Minthogy az ilyen uszójárműveknél a közegellenállás kisebb, a vontatási költségek is csökkenthetők. A hajópark fölújítását különben megkönnyítette az a körülmény, hogy a kishajósok uszályai a háború alatt nagyrészt elpusztultak, ami részükre a háború után új vízi jár mű beszerzését tette szükségessé. 8. Az eddig fölsorolt eredmények, mint látható, csak műszaki természetűek. Csupán ezeknek a megvalósítása nem lenne gyümölcsöző, ha a franciák egyidőben nem gondolnának egy másik, rendkívül fontos tényezőre is és pedig a víziszállítások népszerűsítésére, ami az Országos Hajózási Hivatal (Office National de la Navigation) közbejöttével történik. Ma is az a panasz még, hogy a magánosok nincsenek kellőleg tájékozva a víziutak adta szállítási lehetőségekről, annál is inkább, mert a szállítási költségek jórészt alku tárgyai, egyben pedig azért, mert a hajóstársaságok, saját érdekükben elsősorban is az értékes szállítmányokat keresve, nem fejtenek ki a tömegszállítások népszerűsítése érdekében elegendő tevékenységet. Jelenleg a kormány által fölállított tájékoztató irodák kellő fölvilágosításokat adnak a magánosoknak a szállítások összes kérdéséről, valamint a szállítóknak a víziutak állapotáról és használhatóságáról. Rendkívül fontos tevékenysége még ezeknek az irodáknak, hogy a kishajósok válláról leveszik a szállítmányok keresésének terhét, ami a múltban rendkívüli sok időveszteséggel járván, a víziszállítások költségeinél erősen latba esett. 9. Végül pedig, hogy a vízügyekben nemcsak az illetékes szakkörök legyenek tájékozva, hanem a különböző hatóságok, ipari-, bánya- és kereskedelmi vállalatok, valamint a pénzintézetek, mezőgazdasági körök, városok és vidékek, megalakult az úgynevezett vízrendezési és vízhasznosítási liga (Ligue Générale pour l'Aménagement et l'Utilisation des Eaux) számos vidéki alosztállyal, amelyek az egyes országrészekben, egyesítve magukban a fenti érdekeltségek képviselőit, állandóan figyelemmel kísérik a vízügyi problémákat, nemcsak a hajózáséit, hanem azokét is, amelyek a kultúrmérnöki munkák, a vízienergiakihasználás, az ipari- és ivóvízellátás tárgykörébe vágnak. Ilymódon nemcsak egyes vidékek vízügyi hivatalai, illetve az ezek élén álló felelős hivatalfőnökök törekednek arra, hogy kerületük vízügyeit akár a francia haza iránti fanatikus szeretetből, akár önző egyéni érdekből, előbbre vigyék, hanem a legfelsőbb vízügyi hatóságok is. Minthogy pedig utóbbiak a fennti hatalmas érdekeltségeknek befolyása és politikai nyomása alatt állanak, állandó ösztönzést kapnak arra, hogy a vízügyeket minél jobban karolják föl. A két utóbbi intézmény, úgymint az Országos Hajózási Hivatal és a Víz-