Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja
232 Nantes-tól a tengerig és a Mayenne folyó Brives-től a Loire-ig. A szállított áruk legnagyobb része építőanyag. A szóbanforgó hálózat, melynek legnagyobb hányadát a Nantes—Brestcsatorna és a Loire alsó szakasza alkotja, nem egységes, a hajózási adottságok és lehetőségek különbözők és ily állapotban az egész hálózatnak semmi jövője nincs. A forgalom a legtöbb helyen állandóan csökkenik, néhol stagnál és egyedül a Mayenne— Maine-en, a Nantes— Brest és az Ille-et-Rance-csatornán emelkedik lassan. Az illetékes körök tanulmányokat folytattak a szóbanforgó hálózat életképessé tételére. Szóbahozták a Loire felhasználásával Nantesnak és Párizsnak víziúttal való összekötését, azonban a terv egyáltalában nem kecsegtet sikerrel, mert egyrészt Párizs Rouen hatáskörébe tartozik, másrészt pedig, mert a tervezett vonal mezőgazdasági vidékeket szelne át, amelyeknek terményei a hajózásnak nem adnának elegendő szállítmányt. Inkább életképes az a terv, mely szerint megvalósulna a nantes—bázeli víziút. Azt az illetékes körök — mint már említettük — olymódon képzelnék el, hogy a Cher-folyót, amely egyúttal a Berry-csatornával is összeköttetésben van, hajózhatóvá tennék, bekapcsolva ezáltal a nyugati víziutakat a forgalmasabb közép franciaországi víziúthálózatba. A nyugati víziúthálózat kikötői közül csupán Nantes forgalma (351,225 t) érdemel említést, amiből a berakás 217,895 t, a kirakodás pedig 133,330 tonna. A berakott és kirakott áruk mennyiségét leginkább a szén, építőanyagok és ipartermékek adják. 3. A francia víziutak forgalma. A francia hajózó úthálózatok ismertetése után lássuk ezeknek a francia áruforgalom lebonyolításában való együttes szerepét, alapul véve —- mint mondottuk — az 1930. évi már teljesen feldolgozott statisztikai adatokat. Mindenek előtt megemlíthető, hogy a franciaországi víziutak teljes hossza — ugyancsak e legutóbbi statisztika alapján — 9804 kilométer, melyből 4697 km jut a folyókra és 5107 km a csatornákra. Áruberakás. Annak az ismételt megjegyzésével, hogy a francia statisztika a berakott árukon nemcsak azok mennyiségét érti, hanem még a külföldről behozott és Franciaországban kirakottakét is—• a francia víziúthálózaton az 1929 és 1930. évben a berakott áruk mennyiségét tonnákban kifejezve a XVI. kimutatás adja meg. XVI. KIMUTATÁS. SorViziút megnevezése Berakás tonnában Növekeszám Viziút megnevezése 1929 1930 dés °/ 0-ban 1. Északi víziúthálózat 11,790,679 10,724,080 (-) 9 2. Belgium—párizsi víziutak 4,605,828 5,258,748 14-2 3. Szajna és vele kapcsolatos csatornák. . 14,559,175 15,438,506 6 4. Párizs—strasbourg-i vonal és a keleti víziutak 8,038,261 8,511,018 5-9 5. Rajna 5,041,540 5,855,923 16-2 6. Középfranciaországi víziutak 3,362,273 3,868,971 151 7. Déli víziutak 1,949,732 2,657,986 36-3 8. Nyugati víziutak 875,764 982,099 12-1 Összesen. . 50,223,252 53,297,331 61
