Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja

2 lit XI. KIMUTATÁS. Sorszám A víziút megnevezése A víziút hajózott hossza, km. Tényleges összforgalom, tonna Tonnakilométerek száma Tonnakilométerek aránya az összes viziutakéihoz viszonyítva Voo-ben 1. Aisne—Marne-csatorna, Berry -auBactól Condéig 58 1,459,069 68,939,296 9-49 2. Bruche-csatorna 20 9,901 69,123 0-00 3. Doubs, Navillytől a Saôneig 14 2,630 8,645 0-00 4. Est-csatorna (északi ág), a határtól Trousseyig 272 1,207,127 172,668,041 23-76 5. Est-csatorna (déli ág 1. szakasz), Toultól Messeinig 28 727,569 9,269,577 1-28 6. Est-csatorna (déli ág 2. szakasz), Messeintől a Saôneig 122 570,093 46,616,703 6-42 7. Est-csatorna, Nancyi elágazás .... 10 819,747 8,162,005 1-12 8. Sarre-csatorna és a csatornázott Sarre 76 1,686,716 105,652,088 14-54 9. Marne, Épernaytöl a Szajnáig 183 1,933,797 215,020,181 29-59 10. Marne-oldalcsatorna, Vitry-le-Françoistôl Dizyig 67 2,010,459 98,068,162 13-50 11. Marne—Rajna-csatorna, Vitry-le Françoistôl Dombasleig 182 4,528,915 292,558,710 40-26 12. Marne—Rajna-csatorna, Dombasletól a Rajnáig 134 2,453,090 177,139,758 24-38 13. Marne-Saône-csatorna, Vitry-leFrançoistôl a Saôneig 224 723,148 56,424,535 7-77 14. Marne-Saône-csatorna, Wassyi elágazás 23 65,798 723,541 0-10 15. Csatornázott Moselle, Frouardtól Metzig 57 802,298 10,647,662 1-47 16. Rhône—Rajna-csatorna, St. Symphorientöl Bourogneig 176 172,164 7,378,619 1-01 17. Rhône—Rajna-csatorna, Bourognetól a Rajnáig 199 1,171,537 114,940,298 15-82 18. Saône (1. szakasz), Corretól St. Symphorienig 159 563,638 52,211,585 7-19 19. Saône (2. szakasz), St. Symphorientöl a Rhôneig 215 1,617,687 117,556,040 16-18 20. Seille, Louhanstól a Saôneig 39 21,667 656,218 0-09 Összesen 2258 — 1 1,554,710,787 213-97 Történelmi szempontból megemlíthető, hogy a hálózat legtöbb szakasza a XIX. század közepén épült. A hálózat gerincének, a Marne—Rajna csatornának építését 1855-ben fejezték be és az egész transzverzális vonalat 1861-ben nyitották meg. A transzverzális vonal gazdasági jelentősége még nem domborodott ki kellőleg, mert létrejötte nem annak az elgondolásnak a következménye, hogy Párizst Strasbourggal kössék össze, hanem csak egyes — kevésbbé távol eső — vidékek összekapcsolását célozta. A transzverzális forgalom csak újabban lendült föl, de nem oly mértékben, mint azt a hálózat két végpontján a két legnagyobb francia belvízi kikötőnek jelenléte indokolná. Őszintén szólva, a víziút erre a célra még egyál