Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - XI. Szakirodalom

184 nagyságának és a kereslethez gyorsan igazodó termények mennyiségének ingadozása, a termésátlag magas volta stb., végül a munkabérek alakulása. Az állattenyésztés, állatkereskedelem, baromfi-, méh- és selyemhernyót enyésztés fejezetei után részletesen foglalkozik az erdészettel, majd a szőlészet, végül számos táblázattal a kertészet tárgyalása következik. A zárószóban felel az elöljáróban felvetett kérdésre, érdemes-e a fővárosban mezőgazdasággal foglalkozni ? Zöldség- és gyümölcsre, virágra és vetőmagra évi 10—16 millió pengő vándorol külföldre, pedig a szükséglet nagy részét idehaza is lehetne fedezni. A pusztuló és háttérbeszoruló mezőgazdaságot érdemes tehát felkarolni. A szociális szempontok sem megvetendők. A primőr- és virágszükséglet fedezésére üvegházak kellenek, melyeknek fűtésére a föld mélyéből felhozott melegvizek kínálkoznak. Az erdő- és díszkertészet a fürdővárosjelleg kidomborítására alkalmas, de igen fontos a zöldség- és gyümölcskertészet felkarolása is. Taxner Béla. Mitteilungen (1er Versuchsanstalt îiir Wasserbau im Bundesministerium für Landund Forstwirtschaft. 13. Folge. R. Ehrenberger : Zur Frage (1er Kennzeichnung von Flussgeschieben (Folyók hordalékának jellemzése.) Wien, 1931. 7 old., 16 ábra. 14. Folge. Ehrenberger : Direkte Geschiebemessungen an (1er Donau bei Wien und deren bisherige Ergebnisse (A Duna hordalékának közvetlen mérése Bécsnél.) Wien 1931. 9 oldal, 19 ábra. 15. Folge. Ehrenberger : Geschiebemessungen an Flüssen mittels Auffanggeräten und Modellversuche mit letzteren. (Folyók hordalékának mérésére szolgáló felfogóeszközök és azokra vonatkozó modellkísérletek.) Wien, 1932. 8 oldal. 17 ábra. Hogy a folyómeder természetrajzát igazán megismerjük, kikutassuk, a laboratóriumi kísérleteken kívül szükségünk van a természetes állapot megfigyelésére, nagyszámú adat gyűjtésére és mindezek célszerű feldolgozására. A bécsi vízrajzi intézettel kapcsolatos kísérleti laboratórium a fent említett három tanulmányban így igyekszik a mederalakulást tanulmányozni. Valamely folyó hordalékára annak mechanikai összetétele jellemző. Ennek megállapításához szükség van.hordalékpróbák vételére, illetőleg először is megfelelő hordalékfelfogókra. Sok nehézség után kialakult egy hordalékfelfogó típus, amely megfelel az ilyenekkel szemben támasztható ama két követelménynek, hogy duzzasztó hatásuk minimális legyen és hogy a fenékre lehetőleg pontosan felfeküdjenek. A mindig meglevő — habár minimális -— duzzasztó hatás következtében a hordalék egy része oldalt kitér és ezért, hogy helyes eredményt kapjunk, szükség van a hordalékfelfogók tarázására. Különböző szemnagyságok és sebességek esetén csak így tudjuk megállapítani, hogy a mérés ideje alatt tovamozgatott tényleges hordalékmennyiségnek hány százaléka jutott a felfogó készülékbe. A tarázást modelleken végzik. A tarázásnál is a legfontosabb a duzzasztóhatás lehető csökkentése. Ehrenberger számos kísérlete tanúsítja, hogy ennek elérése végett a mérés (vagyis a hordalék felfogása) időtartamát úgy kell megválasztani, hogy a felfogott hordalékmennyiség a felfogó kosár térfogatának csak egy részét tegye ki. A tarázott hordalékfelfogók azután módot adnak tényleges és nagyszámú hordalékpróba vételére. Ebből a hordalékmennyiség számítható és így a víztömeggörbéhez hasonló hordalék-tömeggörbék szerkeszthetők, melyek a vízállás és a tovagörgetett hordalékmennyiség közötti összefüggést mutatják. Innen már csak egy lépés a hordalékmozgásra vonatkozó általános érvényű törvényszerűségek levezetése. A Dunán, Bécs mellett végrehajtott hordalékmennyiség-mérések igen sok értékes eredményre vezettek. A mérések szerint a hordalékhozam az egyes függőlegesekben nem egyenletes, hanem közel állandó periódussal lüktetésszerűen változik. (Ez azonban nem tévesztendő össze az úgynevezett pulzációval.) Érdekes megfigyelés az is, hogy a hordalék összetétele a meder közepén sokkal több finom szemcsét mutat, mint a partok felé. Ezek a mérések a Schoklitsch által felállított törvényszerűséget, a hordalékmennyiség és a víztömeg közötti lineáris összefüggést teljesen igazolták. A hordalékpróbák mechanikai elemzésének eredményét hordalékösszetételi görbével szemléltethetjük, amely megadja, hogy a hordaléknak hány százaléka esett át bizonyos lyuk-