Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - IX. Kerekes József: Májusi eső

173 amelyeknek kisebb helyi jelentőségű ügyekben van is némi hatáskörük, de irányítást és tartalmat a rét- és legelőgazdálkodás javítására nézve egyáltalán nem ad. Mindazonáltal az itt fölvetett probléma a fenti rendelet keretében is teljes mértékben megoldható, csak megfelelő végrehajtási utasítás kellene hozzá. Az újabban alakult magyar „Zöldmező Szövetség" is lehetne az ilyirányú tevékenység szerzője. Ha a gondolat megvalósítására némi hajlandóság jelentkezik, talán legcélravezetőbb volna valamelyik vízmenti, állami kisbirtokon vagy vagyonváltságból eredő megfelelő és gondosan kiválasztott területen az állam által létesíteni egy-két ilyen kísérleti öntözést, amelyek működéséből a gazdaközönség gyakorlatban is látná a kedvező eredményt. A költségek — miután kisebbszerű szivattyúk, csatornák, zsilipek létesítéséről lenne szó — 100 kat. holdat véve alapul — a hajtógépet nem számítva — kat. holdankint legfeljebb 50 pengőre tehetők. Kétségtelen, hogy az öntözésnek nagyobbarányú keresztülviteléhez igen sok vízre van szükség. Már pedig folyóink vizeiből -— különösen szárazság idején — csak korlátozott mértékben lehet kivenni, azért ezt a vízhasznosítást csakis egyöntetű és összefüggő terv alapján lehet végrehajtani. Ha az ország régi határai visszakerülnek, akkor völgyzárógátak építésével lehetne a kisvízi hiányon segíteni. De addig is lehetséges a holtmederben és csatornákban helyenként az árvizekből nagyobb víztömeget raktározni és azokból a környék alkalmasan fekvő rétjeit és legelőit szárazság idején egy májusi, esetleg augusztusi esővél ellátni. Ennek nagyjelentősége abban is mutatkoznék, hogy a holt medrek vize ilymódon minden tavasszal felfrissítésben részesülne és az öntözés mellett esetleg a haltenyésztésre is alkalmassá válnék. Ezzel egyúttal javítás történnék az egyes folyók -—- például a Hármas-Kőrös — végrehajtott szabályozásának véleményem szerint hibás módján, tudniillik, hogy a községektől és városoktól az élővizet elzárták és helyette bűzös, poshadt vizet kapnak. Volna öntözés céljára a víznyerésnek még egy másik módja, az artézi kutak vizének alkalmas módon való tárolása. Tapasztalják ugyanis, hogy sok artézi kút túlbő vize miatt a fölösleges víz káros elöntései ellen kell védekezni. Egyes vidékeken pedig oly pocsékolás folyik ezen a téren, hogy majdnem minden háznál van artézi kút és ezek vize 90%-ban felhasználatlanul folyik el. Megfelelő rendszeres és szigorú intézkedésekkel ezeket a vizeket is a többtermelés szolgálatába lehetne állítani. Örömmel töltene el, ha jelen soraim a magyar öntözések iránti érdeklődés felkeltésére volnának alkalmasak és szárazság idején, ahol lehetséges, a mesterségesen előállítható májusi és augusztusi esővel segítenék elő hazánk többtermelését. Aminek célszerű, rendszeres és egységes szervezéséhez az illetékes körök is hozzájárulnának, ha a végrehajtás feltételeinek megkönnyítését létrehoznák.