Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
1. szám - VIII. Ihrig Dénes: A karapancsai szivattyútelep biztosítása
154 Ici kell tölteni az altalaj üregeit, hogy a gépháznak ismét biztos alapja legyen és a további vízszüremkedés ellenállásra találjon. Azután meg kell szüntetni a kiüregelődés okát. A gépház oldala mellől a stagnáló vizek eltöltésével a zárt kinyomócső meghosszabbításával és a nyilt kinyomócsatorna kijebbhelyezésével el kell távolítani a magas vizet. A szívóaknát pedig — ha már eltávolítani nem is lehet — kellő megerősítéssel és vízzáróvátétellel függetleníteni kell a gépháztól és hathatós módon meg kell szüntetni a víznek beszivárgását. így tehát a biztosítás programmja a 2. számú ábra jelzései szerint : 1. Az altalajüregek kitöltése cementhabarcs besajtolással. 2. A gépház melletti és szivárgó vizet adó medence eltöltése. 3. A kinyomócső meghosszabbítása. 4. A szívóakna megerősítése. 6. Cementhabarcsbesajtolás. A cementhabarcsbesajtolásnak hazánkban gyakori és eredményes felhasználásáról műszaki irodalmunk többször és részletesen megemlékezett, ezért gépi berendezésének, felszerelésének és végrehajtásának tárgyalására e helyen kitérni felesleges. 3 Mégis megemlítem, hogy a besajtoló gyakorlatban kétféle gépet használnak : a Wolfsholz-féle kézi keverésű és a Torkret-Gesellschaft pneumatikus keverésű besajtolóját. Az elsőnél a habarcsnak a készülékben való szétválását és a homok leülepedését egy kívülről kézi hajtókarral forgatott keverőlapát, a másodiknál pedig a habarcsba emelőkarral lesüllyeszthető cső (Kochrohr) nyílásán át kiáramló levegő akadályozza meg, állandó mozgásban tartva a habarcsot. Ezt azért említem meg, mert olyan szükségmegoldású készülékek is vannak használatban, melyeknél a habarcs keverése igen tökéletlen. Bár az utóbbiakkal cement levet még jól lehet sajtolni, de habarcsot már tökéletlenül és csak kis keverési arányban. Tökéletlenül, mert a homok az erősen felhígított habarcsból már a készülkében leülepedik és így a habarcs alkatrészeire különváltan kerül a rendeltetési helyére. Kis keverési arányban pedig azért, mert a kiváló és nagyobb mennyiségű homok, ha nem tömi is el a vezetéket, nagyobb sajtolási nyomást kíván, aminek pedig a végzendő munka természete szab határt. Ez az utóbbi eset volt a karapancsai szivattyútelepnél is, ahol éppen az itt elmondott okok miatt csak maximumban 1 : 1 keverési arányú habarcsot tudtunk besajtolni, holott 1 : 2—1 : 3 arány lett volna kívánatos, mert nagy üregek kitöltéséről volt szó és habarcstömböket kellett előállítani. Ez tehát a gazdaságosság rovására ment. A szivattyútelep aláüregelődésének megszüntetésére a gépház, a szívóakna és részben a kinyomócsatorna alá kellett cementhabarcsot sajtolni. A besajtolásra 32 mm-es csöveket használtunk, melyeket a gépházban függőlegesen vertükn le. A padozat és az alaplemez közötti földkitöltésben béléscső védelme alatt haladtunk le az ejtő vésővel átfúrt betonlemezig. A nyílásba a sajtolás előtt vasdugóval elzárt csövet leeresztettük, a hézagot olajos ronggyal tömítettük, majd a sajtolás megkezdése előtt a vasdugót hosszú vassal kivertük. A sajtolás befejeztével azután a csövet kihúztuk, az alaplemez kivésett nyílását pedig a béléscsövön keresztül cement3 Lampl és Sajó : A beton 334. oldal, Wolfsholz—Bartus : A cementbesajtoló eljárás. Vízügyi Közlemények VT. évf. 2. füzet.
