Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - VIII. Ihrig Dénes: A karapancsai szivattyútelep biztosítása

151 A talajfúrás, melyet a gépház négy sarkánál és a szívóakna mellett a rendelkezésre álló eszközökkel : csavaros, kanalas és szelepes fúróval végeztünk, megállapította, hogy az altalaj cca 20 m mélységig egy egvidőben bekövetkezett fokozatos lerakodás eredménye. Alul vannak a legdurvább szemcsék (kavicsos homok), majd azok felfelé fokozatosan finomulnak és legfelül, az építmények alatt van a legfinomabb szemcsék leülepedéséből származó iszapréteg. És bár a lerakodás folytonos átmenettel történt, az alap alatti talajban tulajdonságaiban mégis három, egymástól jól elkülöníthető réteg volt megállapítható : I. Tömör iszap, a legmélyebb alapozási mélység alatt 1 m-ig (79-10 m). II. Finom homokos iszap, a legmélyebb alapozási mélység alatt 3 m-ig <76-90 m) és III. Homok. Az I. számú réteg anyaga nedvesen sötétkék, kiszárítva kékesszürke színű, tömör, plasztikus, erősen zsugorodó és bizonyos fokig vizet átnemeresztő anyag (az építés alkalmával „szárazban" alapoztak). Jellemző fizikai adatai i

1 Folyási határ : F = 36-6% ; plasztikus határ : P — 24-6% és így a plasztikus index : P, = F—P = 12-0%, ami már maga is iszapra mutat. Még jobban bizonyítja a mechanikai analízis, mely szerint szemszerkezeti összetételében a 0-02 és 0-002 mm közötti nagyságú szemcsék súlyszázaléka, tehát az anyag nyers iszaptartalma 75%. A különféle víztartalmak mellett nyomókísérlettel meghatározott súrlódási szög, kohézió és nyomószilárdsági értékek az alábbiak : Víztartalom Súrlódási szög Kohézió Nyomószilárdság w% kg/m

2 kg/cm

2 szárazabb 28-7 30° 0' 1530 0-53 folyós 41-4 24° 40' 170 0-052

2 A III. számú réteg felső részében a finom szemcséjű homok szemszerkezetét :szitálással meghatározva, annak túlnyomó része (kereken 90%) 0-1 és 0-3 mm nagyság közé esik. A szemszerkezeti görbe meredek vonalú. Súrlódási szöge 24°. Ezek az adatok folyós homoknak jellemző adatait mutatják. A II. számú réteg átmeneti keverékanyag az iszapból (I. számú réteg) a finom homokba (III. számú réteg), még plasztikus, zsugorodó. A talajban folyós állapotban van. Míg a talajfúró az I. és III. számú rétegben erősebb ellenállásra talált, addig ebben a II. számú rétegben szinte ellenállás nélkül csúszott le. c) Talajvizsgálat. Két irányban mozgó talajvízzel kellett számolni. Az egyik a felső iszaprétegen keresztül áramló kinyomócsatornavíz, a másik a homoktalajban nyomás alatt levő talajvíz. A homokrétegbe lefúrva, a felszökő talajvíz a belvizek nívójánál magasabbra emelkedett. Minthogy a szívóakna betonanyaga szétmálló és morzsalékos volt, azért a talajvizet hozzávetőleges kémiai vizsgálatnak is alávetettük, azonban a betonra káros anyagot nem tudtunk kimutatni. A víz szulfátokat csak nyomokban tartalmazott. 1 A fizikai adatok meghatározására vonatkozólag lásd dr. Jáky : A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk című könyvet, 2 A fenti adatokat a kir. József Műegyetem talajmechanikai laboratóriuma határozta meg.