Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

172 Már több helyen megtörtént, hogy vasbetonszekrények, vagy falazott szekrények betonnal terhelve, tönkrementek. A heterogén elemekből összetett fal, illetve szekrény, még ha a szekrények kitöltése gonddal történt is, 10—20 év alatt tönkremegy. Sokkal jobb teljesen egynemű kőtömböknek leengedése a kívánt helyre, gondoskodva arról, hogy egymásra rakodásuk rendszerrel történjék. De ezidőszerint 50 tonnánál nagyobb kőtömböket nem igen állítanak elő ; kivételesen 100 tonnás kőtömböket is alkalmaznak. Titánemelővel, vagy úszó árboccal helyezik el őket. De az egyenetlen ülepedés, a hullámjáték stb. kimozdíthatja a köveket s akkor az építmény tönkremehet. Ezért újabban az egymásra rakott kőtömböket megfelelő fogakkal és mélyedésekkel látják eh melyek összefogják a köveket úgy, hogy nehezen mozdulhatnak el. Az itt előadottak szemmeltartásával tervezték meg az algíri kikötő új hullámtörőjét. -— 15 m mélységre kell a falat alapozni. A kőtömbök szélessége a falszélesség s lapos fogakkal illeszkednek egymásra. Egy-egy kőtömb 450 t súlyú s külön készülék kell az elhelyezésükre. 18. Folyóiratok szemléje. (Compte rendu des périodiques.) Nyomott csövek leggazdaságosabb átmérője (Génie civil, 1923. szept) ; Betonnal burkolt vascsövek (Engineer, 1923. máj.) ; 250 tonnás úszó darú (u. o., jún.) ; Betonkészítés hideg időban (Engineering News-Record, 1923. jún.). A XVIII-ik nemzetközi hajózó kongresszus (Génie civil, 1923. szept. és okt,). Algír kikötőjének bővítése (Génie civil, 1923. júl.) ; A straffordi kikötőhídlás a Manchester Ship Canal-on (Engineering, 1923. jún.) ; A Ballantyre kikötőhídlás Vancouver-ben (Engineering New-Record, 1928. máj.). A Tirso-gát Szardíniában (Engineering News-Record. 1923. máj.). VI. NOVEMBER—DECEMBER. 19. Nagymagasságú, saját súlyukkal ellenálló gátak. (Barrages de grande hauteur résistant par leur propre poids.) A francia közmunkaminisztérium 1923. okt. 19-én rendeletet adott ki a Ponts et Chaussées mérnökeinek a tároló gátak tervezésére és megépítésére vonatkozóan. A súlygátakat úgy kell fölfogni, mintha függőleges szeletekből állanának, melyek mindenike külön-külön meg kell, hogy feleljen a bíróssági követelményeknek. A gát lehet egyenes vonalú, vagy ívben hajlott ; ez utóbbi esetben domborúságát fölfelé fordítsa. Az ívben hajlott gátnak jó és rossz oldalai lévén, csak ott alkalmazandó, hol a hely megfelelő, pl. közvetlenül valamely szűkület fölött, hol a gátnak elég hosszúsága van, hogy a boltozat támasztékainak bizonyos ellenállást kölcsönözhet. Gátkeresztmetszetül legmegfelelőbb a háromszögalak, bíróssági számításra legalkalmasabb, s legtöbbször leggazdaságosabb is. A háromszög két oldala a legmagasabb víz színt jében (beleszámítva, a nagy biztossággal számított árvíz magas-