Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
170 tettek s — 15 m-től följebb függőleges falat építettek. Ez alkalommal a függőleges fal elméletét kifejtették. Emy szerint a hullámban a vízreszecskék görbe pályán mozognak, melynek játéka a mélységgel csökken s bizonyos mélységben a kilengés 0. Az egységhosszúságú hullám energiája W= ír h 2V 2 hol h a hullám félmagassága, V a hullám előhaladósebessége. Ha a fenék emelkedik, a vízmolekulák görbepályája deformálódik, a hullám fölmagasodik, a teteje szétfröccsen. Ha a hullámtömeg akadályra talál, hozzáütődik. Az összevissza hányt töltéskövekben a hullám nagyobb kárt okoz, mint a rendszeresen rakottakén, melyek egyenletesebb lejtőt alkotnak. A félig rendezett lejtőjű töltések ellenállóbbak, mint a rendezetlenek. Egy 5 m magas, 8 m sebességű hullám 1 m hosszúságára eső energiája JF=tt h 2V 2 = 1250 tm. Ha a hullám kellően rakott töltéslejtőn szalad föl, energiájának jórésze a súrlódás következtében elvész. És ez nagyon fontos dolog a töltések készítésekor. Ha a hullám mélyvízben halad előre s aztán függőleges falba ütődik, egyszerűen visszaverődik róla, energiája megmarad s csak iránya változik és találkozik a következő hullámmal. Ekkor van ugyan sztatikus nyomás a függőleges falra, de nincs rombolóenergia. A falra gyakorolt nyomás a felérő vízmagassággal van kapcsolatban. Míg a ferde lejtőn a víz magasra szalad és a szétfröccsenés még magasabbra veti a vízcseppeket, addig a függőleges, vagy 45°-ig hajló lejtők esetén nincs szétfröccsenés, hanem a víz visszaverődik. Például Cherbourgban a nagyon enyhe lejtőn fölszaladó víz fölfröccsenése 60 m magasságig történik, addig Zeebrüggében, hol csak csekély méretű lejtő követi a függőleges falat, a szétfröccsenő cseppek 10—15 m-nél magasabbra nem emelkednek és Dieppe kikötőjének függőleges falainál, melyekhez nem csatlakozik lejtős kőhányás, éppenséggel nincs szétfröccsenés. Genovában a Galliera-móló ferde kőhányáson épült; e móló folytatása, a TIT. Viktor Emanuel-móló pedig függőleges falú. A Galliera-mólót alig lehet fönntartani, a szétfröccsenő hullámok mindegyre megbolygatják, kimozdítják, tönkreteszik a kőtömböket, míg a Viktor Emanuel-móló mentén a víz emelkedik és száll minden baj okozása nélkül és ha a hullám magasabbra emelkedik a mellvédő falnál, a víz egyszerűen átbukik rajta anélkül, hogy valami kárt okozna. Továbbá nem kell azt hinnünk, hogy a függőleges faltól visszavert s így kétszeres magasságra emelkedő hullámok a faltól messze terjednek. Ez álló hullámok 2—300 méterre a faltól megszűnnek, mert a szél ellen haladnak, mely megcsöndesíti őket. Ebből az következik, hogy a tengeri töltéseket függőleges falból készítsük, mely nem is olyan drága, mint a ferde lejtőjű, nagytömegű töltés, mely gyorsan romlik a hullám hatása alatt. A romlás elkerülhetetlen, ha időszakonként újabb kőtuskókat nem alkalmazunk a régiek helyére, melyeket a hullámenergiája széttört
