Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
160 IV. JÜLIUS—AUGUSZTUS. 14. A rajnai kikötők jellege és kihasználásmódja. (Les caractéristiques et les procédés d'exploitation des ports rhénans.) írta : Detoeuf. A rajnai kikötőket a hajók mérete, a ki- és berakodó készülékek, a kereskedelmi szabályok, a vasút és víziút kapcsolata, a szállítás és a víziút nemzetközi szerepe jellegzik és a tengeri kikötőkhöz teszik hasonlóvá. A rajnai kikötők az utóbbi évekig tisztán németek voltak ; Amsterdam, Antwerpen és Gent nem közvetetlen rajnai kikötők, mert közbeeső vízi-út segítségével közlekednek a Rajnával ; Rotterdam is, mint az előbbiek, elsősorban tengeri kikötő ; a háborúig Bázelnek nem volt kikötője ; tehát a tengeri, torkolati kikötőkön kívül minden rajnai kikötő német volt. A rajnai kikötő jellege hármas : átmenő-, lerakodó- és ipari kikötő. A rajnai kikötő elsősorban is átmenő forgalmú, mert a szállítás ára a Rajnán nagyon kicsi. Nincs rajta zsilip, nem kellett csatornázni, nincs időveszteség a zsilipeknél ; folyása egyenes, a vasút és a víziút hossza között nincs nagy különbség ; a Ruhr-szénvidék mellett folyik, hol a vontatógőzösök olcsón láthatják el magukat szénnel ; a vontatott hajók nagy tonnatartalmúak s a vontatmányok néha 10.000 t-t is elérnek ; a visszaút hajóterhe a fejlett ipari vidék miatt jelentékeny és végül a Rajnán nincs hajóvám. E körülmények egybejátszása miatt 1913-ban fölfelé a tonnakilométer 0'6 centime volt, lefelé О'З c.; vagyis a vasúti árnak 1/ 3-, 1/ 5-, sőt 1/ 1 0-része. A nagy forgalom lehetővé tette, hogy a kikötőket hatalmas rakodókészülékekkel szereljék föl, melyek a forgalmat olcsón bonyolítják le. A rajnai kikötők ezért nem fogyasztó-, hanem elosztó- és j/í/ü^tó'-állomások, mint a tengeri kikötők. A rajnai kikötők másodsorban lerakodó állomások. A Rajna változó vízállása miatt nyáron (vízbőség idején) a szállítás jóval olcsóbb, mint télen (kisvíz idején). A csekélyebb értékű anyagokat ezért nyáron szállítják és tározzák. A tározás költsége kisebb, mint a nyári és téli szállítás különbsége. A kikötők ipari jellegét az a körülmény adta meg, hogy a folyó, főként felső szakaszán, mozgómedrü, nagysebességű úgy, hogy a part mentén nem létesülhettek ipartelepek, mert nincs meg ott az állandó vízmélység. E körülményhez hozzájárult még a hajók mérete is, továbbá, hogy a parton nem volt kényelmes a vasúti csatlakozás. Ezért az ipartelepek legnagyobbrészt a kikötők mellett létesültek. Míg a tengeri kikötőknél az árutárak a kikötőktől távolabb épülhettek, a rajnai kikötőknél mindjárt a kikötő mellett kellett őket létesíteni, mert amazok jobban föl vannak szerelve az átmenő forgalmat lebonyolító berendezésekkel. A Rajna mellett a magánkikötőkön kívül állami és községi kikötők is vannak. Mannheim, Kehl, Ludwigshafen, Gustavsburg állami kikötők ; Mannheim ipari kikötője, Strassburg, Karlsruhe, Mainz, Köln stb. kikötői községiek. Az állami kikötők igazgatása különböző szervek által történik : a vámhivatal, vasút által. Az állam csak ott létesített kikötőt, hol az üzem hasznothajtónak látszott. Minden német állam kiválasztott egy helyet, mely a tengeri forgalom lebonyolítására alkalmasnak látszott ; a többi kikötőt a község igazgatása alatt hagyta.
