Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

150 1 ha öntözésére 1 1 víz szükséges, tehát 30 kgm hasznos, 50 kgm bruttó energia. Ez y

2 kw villamos energiának felel meg. Ha 4000 órát számítunk évi öntözésre, akkor az 1 ha-ra szükséges évi energia 2000 kwó. 1 kwó-t 0"1 frkra számítva, az energia ára hektáronként és évenként 200 frank; ehhez hozzájön 100 frank befektetés, amortizációs kamat és fenntartás úgy, hogy 1 ha öntözéséhez 300 frank szükséges. Tehát a fennsík öntözése is csak szűk terjedelemben történhetik s a hozzá szükséges energia könnyen megtalálható. A Lyon fölött elterülő Felsö-Rhóneon (Lyontól a Genfi-tóig) a helyzet egészen más. Itt a hajózás érdekében majd semmi sem történt. A Sault-vízesést és a jonagei bukást zsilipes csatornával kerülték meg. Ez utóbbi hidroelektromos energia céljaira szolgál Lyon fölött s hajózásra is alkalmas, de csak az alsó részén van valami fontossága hajózás szempontjából. Hogy a Felső-Rhőne-on a hajózás kifejlődhessék, egész a Genfi-tóig kellene csatornát építeni. Lyon és a Genfi-tó között a folyó 3 részre osztható. 1. Lyon és Pare (a Bellegarde-szorulat alsó pontja) közt a folyó az Alsó-Rhőne-hoz hasonló Lyon és az Isère között, csakhogy a víz hozománya csekélyebb s szabályozással nehezebben javítható. 2. A Bellegarde-szorulat, mely a Jurá-n vezet át s csak óriási áldozattal tehető hajózhatóvá, ha energiatermelés céljára völgyzárógátakat építenének. 3. A felső rész, a szorulattól a tóig, még mentes a szabályozó munkáktól, nincs rajta hajózás s a chèvresi vízerőtelep gátjánál nincs hajózózsilip s a most épülő PougnySancy-vízerőtelep mellé csak a csege felső fejét építették ki. A Felső-Rhőne-on tehát a hajózás érdekében nagy munkálatok volnának végrehaj tandók, melyek csak úgy gazdaságosak, ha vízerőtermeléssel kapcsoljuk őket össze. A Felső-Rhőne-on csak Jonagenál és a svájci területen hasznosították a víz erejét. E folyószakaszon még 350,000 kw-nyi energia áll rendelkezésre, vagyis annyi, mint az Alsó-Rhőne-on. A vízierő jórésze a Bellegarde-szorulatban van központosítva. De a duzzasztógátak a Felső-Rhóneon is akadályoznák a hordalék szabad mozgását, bár kevésbbé, mint az Alsó-Rhőne-on, mert a folyóhordalék jó része már a Genfi-tóban ülepszik le. A Felső-Rhőne tehát elsősorban vízierőtermelésre való s ha rajta a hajózás nem valósítható meg gazdaságosan, akkor minden nagyobb veszteség nélkül elhagyható. De a hajózás létesítésének politikai okai is vannak. Ha a Felső-Rhőne-t a tóig csatornázzák, a svájciak kiépíthetik a hajózóútat a Rajnáig a Neuchâtel, Bienne-tavakon és az Aar-folyón keresztül Bázelig. így tehát a Rhône a Rajnával lenne összekapcsolva. Már ugyan van egy Rhône—Rajna-csatorna, melyet pénichetípusú hajókra alkalmassá akarnak átalakítani, de e második csatorna esetleg 600 t-s hajókra épülne ki. És így a vízierő létesítésével a hajózó út létesítése is kívánatos a Felső-Rhőne-on. Az 1921-ki Rhóne-hasznosító törvény végrehajtásában tehát fokozatosság állapítandó meg. Először az Alsó-Rhöne-hajózást kell megjavítani vízierőtermelés nélkül, míg a Felső-Rhőne-on a vízerőtermelés legyen a főszempont, de a hajózás megvalósítására is kell törekedni.