Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
1. szám - IV. Dr. Réthly Antal: Az Alföld csapadékviszonyai és a fásítás mikrometeorológiai indokolása
80 a magyar erdészeknek hatalmas küzdelmét olyan területek megmentéséért, amelyeknek klimatikus viszonyai a leglehetetlenebb feladatok elé állították. Egyike volt a Karszt fásítása, például a Senska-Draga völgyében, ahol sziklából fakasztott, hatalmasan boruló erdőt Nyitray Ottó és kitűnő társai, a másik a delibláti mozgóhomok megkötése volt, ami Ajtay Jenő eredményes munkája volt, míg a harmadik nagy eredmény a püspökladányi vad sziknek kultúrterületté való átalakításából sugárzik felénk. Előbbi két helyen még sokkal kedvezőtlenebb éghajlati viszonyokkal — viharos szelekkel, felhőszakadásokkal stb. — kellett megküzdeni, mint itten, azonban a talajnak nem voltak olyan súlyosan rossz kémiai tulajdonságai és a magyar állam teljesítőképességének csorbítatlan birtokában volt." ,,Magyar Pál egy szóval sem írja azt, hogy az Alföld befásításával megváltoztatjuk annak éghajlatát, ezt a hamis beállítást lelkiismeretes természetkutatóhoz méltóan mellőzi. Minden meteorológus elismeri azt, hogy a fásításnak a közvetlen környezetre kedvező befolyása is van, elismeri a szél erejének megtörésére való kedvező hatását, elismeri azt is, hogy a talajnedvesség tárolására nagy jelentőségű az erdő, azonban azt a sokszor hangoztatott beállítást, hogy az erdősítés következtében az Alföld csapadéka megnövekedik, hőmérsékleti szélsőségei megszűnnének, stb. sohasem fogadhatja el egy meteorológus sem, mert akkor egészen erdővé kellene átalakítani az Alföldet, pedig azt még az erdészek sem kívánják." Soraim befejezésekor sajnálom, hogy a fásítás éghajlati következményeire vonatkozó vitánk ok nélkül annyira elmérgesedett. Ha Kaán Károly államtitkár úr őméltósága azt állítja, hogy mind ő, mind munkatársai az Alföld fásítása érdekében készített törvényjavaslatban lefektetett indokolásban és egyebütt is csupán mikroklimatikus hatásokra gondoltak, akkor azt el kell hinnem és akkor az államtitkár úr jóformán az én álláspontomat tette magáévá és ilyeténképen köztünk nincs is véleménykülönbség. Az a körülmény, hogy a törvényt kísérő indokolás szövege más értelmezést is megenged és hogy a közvéleményben ez utóbbi meggyökeresedett, érthetővé teszi állásfoglalásomat. Nyilvánvaló, hogy a Természettudományi Társulat Mezőgazdasági Szakosztályában, valamint a Mérnök- és Építészegylet Vízépítészi Szakosztályában tartott előadásaim és megjelent értekezésem súlypontja a lecsapolási munkálatok és éghajlatváltozás terén fekszik, a fásítás abban csak mint véletlenül odavetett mozzanat szerepelt. Ebből a közleményből, valamint jelen cikkemben foglalt idézetekből egyúttal az is következik, hogy az államtitkár úr a személyemet és tudományos működésemet érintő súlyos megnyilatkozásai engem ok nélkül értek. IRODALOM. 1. Kaán Károly : Az Alföld csapadékviszonyai és az alföldi erdőtelepítések és fásítások. Vízügyi Közlemények. XV. 1933. júl.— dec. (46—58. old.) 2. Dr. Béthly Antal : Az Alföld csapadékviszonyai. Különlenyomat a m. kir. földművelésügyi minisztérium kiadásában megjelent „Ujabb tanulmányok az öntözésről" c. műből. 32 old. 3. Dr. Rudolf Geiger: Mikroklima und Pflanzenklima. Band I. Teil I. 46. old. (Koppen — Geiger : Handbuch der Klimatologie in fünf Bänden. Eddig megjelent 11 kötet, illetve füzet 1442. oldal terjedelemben, abból 46 oldal a mikroklíma, 70 oldal aerologia, a többi ú. n. „makrometeorológia.")
