Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

128 Ezenkívül cementpépet 12 heti keménykedés után prizmákra vágtak s magnéziumszulfátoldatba helyeztek. A kénsav hatásának vizsgálatára a likacsos habarcsba beágyaztak finom gipszport, bizonyos megállapított arányban. Mennél gyorsabb és erősebb volt a gipsz hatása a habarcsra, a tengervízben való viselkedése is annál rosszabb. Ezenkívül a tengervíz hatásának is kitettek habarcstuskókat különböző szemnagyságú homokkal és különböző adagolású kötőszerrel készítve. E tüskék a tengerben állandóan bemerülve, vagy az árapály hatásának kitéve voltak elhelyezve. A 300 kg-os kötőszerrel készült tuskók hamar tönkrementek, főként a nagy 2—0'5 mm szemcséjű homokkal készültek. A finomabb homokkal készültek lassabban. A durvaszemcséjű homok közeit ugyanis a cement-aryagok nem töltötték ki eléggé. Betontuskókat is merítettek állandóan a tengervíz alá. E tuskók közel 20 évig voltak a tenger hatásának kitéve s mind mutattak málást. A soványabb beton gyorsabban, a kövérebb lassan romlott. Vizsgálat alá vették továbbá a különféle kötőanyagok viselkedését is. A hidraulikus mésszel készült próbatestek a legkevésbbé jó viselkedést mutattak. Némely próbatest már édesvízben is változást mutatott. A gr a/ppi er-cementtel (vagyis oly hidraulikus mésszel, melybe tökéletlenül égetett savasszénsavas, szitált mészport kevertek a kötés lassítása céljábó

1) készült próbatestek már jobbak az előbbieknél s csak egy mutatott bomlást közülük a tengervízben. Ez főként a grappier-cement finomra őrölt volta miatt volt így. A levegőn keményedett próbatestek nem voltak olyan jók, mint az édes- és tengervízben kemény edettek. A tiszta portlandcement próbatestei 3 hónapi keménykedés után tengervízben erős gyöngülést mutattak húzásra, bár nyomásra tovább is növekedett a szilárdságuk. Sőt az édesvízben álló, tisztán portlandcementből készült próbatestek is mutattak húzáscsökkenést, bár később, és kevésbbé jelentékenyt. A rendes habarcspróbatestek tengervízben folytonos bíróssági növekedést mutattak. Csak egy sorozat kivétel volt. Gyöngék voltak a 300 kg-os, erősebbek a 400 kg-os keverésűek ; a 600 kg-os keverésűek fele 10 év után is teljesen érintetlenül maradt a tengervízben. A közigazgatásilag megszabott portladtcement-minöségektől megkövetelik, hogy hidraidicitásának foka legalább 0"44 legyen, S0

3 tartalmuk ne múlja felül az 1%-ot s meg van szabva, hogy a 4900 szemű szitán átmenő poruk súlyának mi az alsó határa, valamint húzószilárdságuk 7, 28 és 84 nap múlva. E cementek készítését a közigazgatás ellenőrzi a gyárakban. E portlandminőségek bíróssága nem sokat különbözik a közönséges portiandokétóJ. A különböző égetésű cementekkel, melyek a forgó cementégető-kemencék használata előtt Franciaországban elterjedtek, szintén történtek kísérletek, melyek nem általános érdekűek. A puzzolánanyagokkal kevert cementek-ve vonatkozóan azt észlelték, hogy ha a puzzolán mennyisége a cementéhez képest nem nagy, húzásra éppen oly jól viselkednek, mint a tiszta portlanelcementek. Az ily keverék-puzzo^nos habarcsok ellenállóbbak, mint a tiszta cementből készültek. A tengervízbe merült próbák ellenállóbbak az édesvízbe merülteknél s ezek a nedves levegőn tartottaknál. A tengervízbe merített puzzolános cement-tömbök nem mutattak jobb ellenállást, mint a tiszta portlandcementtel készültek, de az égetett gaize-zel és