Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - IV. Dr. Réthly Antal: Az Alföld csapadékviszonyai és a fásítás mikrometeorológiai indokolása

78 léptetése óta is az erdősítésnek az esőt fokozó hatásáról szakemberek tollából jelentek meg cikkek. Még rá kell mutatnom arra is, hogy az utóbbi évek egyik tavaszi mezőgazdasági kiállításán, az erdészeti házban — mindenkor valóban szemefénye a vásárnak — kis térképeket osztogattak, amelyekkel ugyancsak szolgálni akarták az Alföld fásítását. A térkép Pápay és Kuthy (18) intézetében készült, feltünteti CsonkaMagyarországot (1 : 1,000,000) és a csapadék évi eloszlását. Aki a térképet szerkesztette, valószínűleg nagyon is annak a sok tévedésnek a hatása alatt lehetett, ami az erdősítéssel kapcsolatban köztudattá vált. A térkép felírása : „Az erdők hatása a csapadék évi eloszlására Csonka-Magyarországon." Továbbá mint jelmagyarázat, a 400—500, 501—000, 601—700, 701—800 és 801—900 mm-ig terjedő évi csapadékok vannak feltüntetve. Végül még ez a magyarázat van a térképen : „Jól látható a csapadék előnyös eloszlása (a sűrű izohiéta vonalakból) a fásabb, erdősebb Dunántúlon, míg az Alföld az ellenkező képet mutatja". Megjegyzem, hogy ez ellen a tudománytalan dolog ellen később komoly erdészek tényleg tiltakoztak. Mindez, amit eddig idéztem, mikroklimatikus elgondolás volna és annak következménye ? Szerény véleményem szerint az államtitkár úr és munkatársai nem mentesíthetők a törvényjavaslat indokolásának azon következménye alól, hogy az irodalomban és a napisajtóban téves és káros fölfogás tért foglalt, ami még a vízügyi munkálatokra is ellenséges állásfoglalást váltott ki. Az erdő csapadékképző hatása egy évtized alatt szinte beidegződött, már félhivatalos közlemények is hangoztatják és bizony nekünk, nem erdészeti szakembereknek még sok-sok éven át kell küzdeni, hogy ezt a tévhitet a közvéleményből kiirtsuk, bár most már az erdészek sem azonosítják maglikat a téves nézetekkel. (19) így például a Pesti Napló 1928. évi július 22-i számában a következő félhivatalosnak látszó hír jelent meg : ..Egy millió pengőt fordít a földmívelésügyi miniszter az Alföld fásítására." A nagyon is örvendetes hírnek a végén ez áll : ,, . . . szükséges ez a fásítás nemcsak azért, hogy az Alföldnek tüzelőanyaga legyen, hanem azért is, hogy a klíma megváltozzék és (dűlten szedve !) a csapadékban szegény területek a jövőben több esőhöz jussanak." Eeá kell mutatnom boldogult Tóth Mike S. J. (20) atya, kalocsai gimnáziumi tanárnak a Nemzeti Újságban megjelent cikksorozatára. Ez is a fásítás mellett foglal állást és „meggyőző érvekkel" igazolja az erdőnek esőképző hatását. Nem említeném meg a cikket, ha az Erdészeti Lapok nem ismertetné igen behatóan, sőt kiemeli, hogy Tóth Mike S. J. : „bebizonyítja, hogy a fák siettetik az esőzést". Érdekes annak a megemlítése, hogy a tudós szerző félszázaddal ezelőtt írt egy kis könyvecskét

1

1 (25) az Alföld fásítása érdekében. Ö tehát az egyetlen, aki. több, mint 1

1 Azokat a téves tanokat, amelyeket egyes szakírók az utóbbi évtizedben hirdettek, megtaláljuk Tóth Mike S. J. fiatalkori művében. Apostolra valló hittel szolgálja az Alföld fásításának ügyét és nagy irodalmi felkészültséggel iparkodott igazolni az erdőnek nagy éghajlati jelentőségét. Sőt ő is utal a magyar termések bizonytalanságára. Nem találtam sehol hivatkozást Tóth Mike S. J. munkájára, de mintha egyesek őt szólaltatták volna meg az elmúlt évtizedben. Kultúrhistóriailag érdekes munka és ebből a szempontból nagy figyelmet érdemel. A párolgást és annak jelentőségét ő is túlbecsülte : „Egyetlen fa tehát 2 nap alatt annyi vizet emel a körlégbe, hogy annak súlya saját tes-