Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

118 b. A kőhányásból készült gátak az 50 m-t ritkán haladják meg. Minden ilyen gátnak szükséges része a bőven méretezett csorduló ; minden átszakadt kőhányásos gáton a vízelborítás okozta a bajt ; így szakadt át a Goose Creek- és a Lower Otay-gát. Az alsó gátoldalt lehetően meredekre készítsük. Vízborításkor kevesebb a rombolás ily esetben. A Lower Otay-gát alsó oldala 3 : 2-höz hajlott s elpusztult ; az Escondido 1 : l-hez hajlott s megmaradt. Az Elephant Butte-gátnak csak az alsó része kőhányás és itt 1:2 hajlást adtak neki. A gát felső részén a mechanikai úton elhelyezett nagy kövek közé kézzel rakott apró köveket helyeznek. Ahol ezt a szabályt nem követték ülepedések és repedések támadtak a felső burkolaton. Néha 0-60—1'80 m vastagon a vízfelőli oldalon a kőtömböket habarcsba helyezik. A vízállóságot deszkázattal is szokták elérni például az Escondido-gátnál. 15/15 cm-es gerendákat helyeznek el Г 6 m-re egymástól a gát felső részén a legnagyobb esés irányában ; e gerendákra két deszkaréteget tesznek váltogatott illesztéssel. A gerendák 10 cm-re a kőhányásba mélyesztvék s alsórészükkel az ellenárok falához támaszkodnak. A deszkarétegek vastagsága a gát alsó 1/

3 magasságában 7'5 cm, középen 5 cm és a felső harmadban 3'7 cm. A deszkák és kőhányás közötti hézagot betonnal töltik ki. A deszkák közötti hézagokat pedig aszfalttal tömik el. Az átszivárgás 450 m

3 naponként, 313 liter percenként. Kaliforniában az ily burkolatot gyakran használják, mert olcsó. Néha a kőhányásos gát vízfelőli oldalát döngölt földből készítik (Elephant Butte). Erre aztán betonburkolatot helyeznek, vagy pedig egyszerű kőrakatot a hullámok ellen. A legtöbbször betonburkolat védi a kőhányást (Morena-gát). A legnagyobb esés irányában 0'90/0'90 m-es vájatokat készítenek 14'6 m távolságban egymástól. E vájatokba betont öntenek úgy, hogy e betonbordák 7'5 cm-re kiálljanak a kőhányásból. Ezekre a bordákra aztán 03 m vastag vasbetonlapokat helyeznek. Az illeszkedő hézagok a bordákon 18 mm vastagok és aszfalttal töltik ki őket. A lapokat nem helyezik közvetetlenül a kőhányásra, mely ülepedik. Némely gátnál a középen, két betonréteg közé függőleges vaslemezt helyeznek el. Ebben az esetben a kőhányás alsó része csakis a gát állékonyságát biztosítja. A Goose Creek- és Ower Otay-gátak ilyen lemezes gátak voltak. (Mindkettő átszakadt.) A kőhányásos gátak alaptalaja legyen ellenálló a nyomással szemben. Nem szükséges, hogy vízálló legyen, de a víz felől az őrfalnak le kell érnie a vízálló rétegig. A kőhányás tuskóit kábel segítségével helyezik el, vagy kocsikkal, melyek állványon futnak. A Morena-gátnál kábellel szállították a 4 t súlyú köveket s 5 m magasról hullatták le. A kőtömbök nagysága változó, olyan, aminő a bányából kikerül. c) Amerikában kétféle módon készítik a földgátakat : 1. Közönséges módon vízszíntes rétegekben hordott és tömékelt földből ; 2. iszapolással. Az első esetben a gát két részből áll : az előrész tömékelt föld, a hátsórész, mely csak támasztékul szolgál tömékeletlen.