Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
114 magas boltozatos gát. Az elsőt, mint boltozatot, az utóbbi kettőt, mint súlygátat számították. Van egy olyan boltozott gát is (Upper Otay Dam, San Diego mellett),, melynek koronahosszúsága 4-szerese a magasságnak (27 m). A súlygátakat is ívben építik : 1. hogy biztosabbak legyenek s 2. hogyha lehet, a falazattal takarékoskodjanak. De mivel a boltozat csak szilárd támaszték és nem nagy ívhosszúság esetén ad hatásos ellenállást, az Elephant Butte és Kensico(560 m hosszú) gátakat, valamint az Olive Bridge földgátat egyenesben építették. Az ívben hajlott gát egyébként a kivitelt, főként a kábelszállítást nehezíti. Nagyon erős ívszögeket alkalmaznak ; legkedvezőbb ívszög 133° ; Arrow-Rocknál, Roosevelt-nél, a Cheesmann-nál 90°-ot, a Barrett-nél, Hetch-Hetehy-nél 45°-ot. A jégnyomást rendesen nem veszik számításba az ívben épült gát méretezésekor. Az egyenes gátak esetén folyóméteren kint 70 tonna nyomást számítanak. Éppen így a víz fölnyomását sem veszik számításba az ívben épült gátak esetén. Egyenes gát esetén az alaptalaj alól fölnyomást tételeznek föl. Ha H agát fölötti és A a gát alatti vízszín, akkor a számításba vett fölnycmás a H és ah. Az a tényező nagysága 2/ 3 és % között változó. A súlygátat úgy méretezik, hogy a nyomásvonal a belső harmadban maradjon, sőt megelégszenek fölfelé kis pozitív nyomással is. Az Arrowroek-gátnál a megengedhető nyomás a falban 30 kg cm 2-ként. A boltozatos gátat vízszintes, hengeres gyűrűkben számítják a következő képlet szerint : h-r e~ 10 к hol e a falvastagság m-ben, h a víznyomás m-ben, r a felső sugár m-ben, к a megengedhető feszültség métermázsában cm 2-ként. Ami a szöget illeti, minden rétegben az ívszög állandó maradhat és a sugár változik. Vagy a sugár állandó és a középponti szög változik. Az első megoldással megtörténhetik, hogy a felsőbb gyűrűknek nem lesz jó felfekvése. A második megoldás szerint a boltozat az alapnál ellaposodik szűk szorulat esetén. Rendesen az r sugarat és a középponti szöget együttesen úgy változtatják, hogy a falazat legkisebb tömegű legyen. A megengedhető feszültséget 10—60 kg közt veszik em 2-ként. A falazáshoz, illetve burkolathoz természetes köveket, betontuskókat használnak. A burkolati köveknek a falazat magjával való összekötésére a felszín % részét betétkövek (benyúló kövek) kell, hogy alkossák. Néha vaskapcsokat használnak az összekötéshez. A gát teste vagy betonból vagy ciklopfalazatból készül. A betont úgy készítik, hogy a habarcs 10—15%-kal több legyén, mint a kövek közötti hézag ürfogata. A betonhoz a kavicsot sokszor különféle nagyságban alkalmazzák, hogy a kis kavicsok kitöltsék a nagyobbak üregét. Néha nagy kőtuskókat falaznak a betonba. Végül cement helyett olcsóbb homolc-cementet (sandcement) is alkalmaztak. Ha adva van a beton ára és a kőtömbök ára m 3-ként, akkor annyi kőtuskót alkalmaznak a betonba, hogy a falazat lehető legolcsóbb legyen. Rendesen a к őtuskók térfogata 1/ 5-e a teljes térfogatnak De a gyakorlatban valamivel 1/ 5 alatt maradnak, mert a tuskók elhelyezése lassítja a munkát.