Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

99 kvarcit volt kaviccsal födve. A középvíz alatt az alapozás mélysége 5'30 m-re volt. 136 Rumomé-féle palánkvasat vertek le, melyek 7—8 m hosszúak voltak és 25 m-re süllyedtek a kavicsba. Egy palánkvas leverése 2 óra 15 percig tartott. A Pont de Lumes-hídnál a fenéktalaj márga és liászmész volt kaviccsal födve. A zárógát 29/8 m méretű volt. Az alapozás mélysége 5-26 m a középvíz alatt. A palánkvasak hossza 8 m s 0'5—0'8 m-re verték be őket a márgába, 0-5—1 m vastag kavicsrétegen keresztül. Az Annison-féle palánkvasak leverése 2 óra alatt történt. A vaspalánkfal segítségével sokkal olcsóbban állították helyre a pilléreket, mintha légnyomásos úton jártak volna el, vagy kétsoros palánkfal közé agyagtömést alkalmazva létesítették volna a körülzáró gátakat. 14. A hajóméret növekedése és a kikötőberendezések. (Quelques remarques à propos des conséquences de l'accroissement des navires sur les dispositions des ports.) írta : Renard. A tengeri hajók méreteinek folytonos növekedése a kikötők méretét, elrendezését és felszerelését erős változásnak veti alá. E változás három tényezőre : 1. a kikötő-medencére, 2. a rakodóterekre és 3. a kikötőnek a szárazfölddel való kapcsolatára, illetve közlekedésére vonatkozik. A kikötőmedencék mélysége a hajók merülésével növekedik. A vízmélység a kikötő jelentőségével, a fenék természetével, a hordalékmozgással, a mélységfenntartás munkálataival stb. változik. A kikötő vízszintes irányú kiterjeszkedése az alkalmazhatóságától függ. Nem foglalkozunk itt a menedékkikötők méreteivel ; e kikötők csak arra szolgálnak, hogy a haje')k benne biztossággal megmaradhassanak. A forgalmi kikötők a hajóméretek növekedésével erősen megnövelendők ; azonban a medencének vízszintes irányban való növekedése a hullámok keletkezésének kedvez s ezért nagy vízfelszín esetén a hajók a partok mellett nem maradhatnak biztossággal meg. Továbbá a kikötőt úgy kell elrendezni, hogy mind a nagy, mind a kishajók jól elhelyezhetők legyenek benne. Megoldható ez a dolog fésű-fogas mólóelrendezéssel. Ekkor két-két móló közt akkora köz hagyandó, hogy három nagyméretű hajó egymás mellett jól elférhessen, illetve, hogy a két móló mellett kikötött két hajó között annyi szabad tér maradjon, mint egy hajószélesség. Ha egy nagy hajó szélessége 35 m, mellette az úszódaruk, vontatott és ürítőhajók 25 m szélességet foglalnak el, akkor mindkét szemben levő móló mellett a két kikötött hajó 60—60 m szélességet kíván ; e két elfoglalt tér között még 55—60 m szabad köznek kell maradnia, vagyis a két móló szélének távolsága 175—180 m. Néha azonban 120— 150 m szélességgel is megelégszenek. Ha a medence oly hosszú, hogy a mólók mellett több nagy hajó egymásután köthet ki, a föntebbi szélességi szabály megtartandó, de ha a mólók, illetve medencék rövidek, nem kell oly nagy szélesség, mert rövid medencébe nem kötnek ki nagyszélességű hajók. Két-két móló között a partfal kisebb hajók (kiránduló hajók, különleges szolgálatú hajók stb.) kikötésére szolgálhat s ezért nem kell megkövetelni, hogy két-két móló között akkora távolság legyen, hogy a homlokpartfalnál 6*