Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
1. szám - IV. Dr. Réthly Antal: Az Alföld csapadékviszonyai és a fásítás mikrometeorológiai indokolása
75 az erdő talajáról felszálló pára a fakorona magasságában megáll és a világért sem száll tovább (Erdészeti Lapok, 1932., 222. oldal)" ", ha nem éppen ilyen formában is, de lényegben mégis dr. Sávoly Ferencnek, tehát egy meteorológusnak egy régebbi cikkére, illetve előadására vezethető vissza." ,,Az, hogy tudományos vizsgálatokkal nem foglalkozó gyakorlati erdészek jóhiszemű tévedésbe estek, mindenesetre sokkal kisebb hiba, mint mikor elismert nagyhírű meteorológusok 8 kétségtelenül rossz metódus segítségével nyert adatokból vonnak le nyilvánvalóan helytelen következtetéseket, vagy amikor valaki kellő lelkiismeretes tájékozódás nélkül igyekszik általánosítani s ezzel az egész erdészet tudományos felkészültségét megbélyegezni." Idézem az államtitkár úrnak a Magyar Gazdaszövetség kecskeméti nagygyűlésén (12) tartott előadásáról az egyik szakírónak a beszámolóját : „Előadó megállapítja, hogy az a nagyszabású munka, mely a Tisza-folyó szabályozásával az egész Magyar Alföld érdekében történt, oly eredményeket szült, melyek nem feleltek meg mindenben a várakozásnak és oly jelenség érezteti most az egész Alföldön káros hatását, melyre bizonyára a vízszabályozási munkálatok végrehajtása előtt nem gondoltak, tudniillik, hogy az ottani klíma túlságosan szárazzá vált." ,,Ez a szárazság nemcsak gazdaságilag, hanem közegészségügy szempontjából is érezteti kártékony hatását úgy, hogy felette kívánatos minden alkalmat és eszközt megragadni, mely az alföldi klíma szélsőségeinek enyhítésére kínálkozik s ilyen elsősorban az erdő, mely ", másrészt pedig termőképességét (az Alföldét) a messze jövő szempontjából is állandósíthassuk." (Ami itt dűlten van szedve, az eredeti helyen nincs kiemelve.) Hogy sem a párolgó erdőnek, sem pedig a párolgó vízfelületeknek nincsen számbavehető páranövelő hatása, arra ugyancsak éppen az Erdészeti Lapok-ban dr. Cholnoky Jenő (13) is idejében (1923) reámutatott. „Hogy ilyen óriási vízfelületnek úgyszólván semmi hatása sincs a környezet éghajlatára, akkor hogy várhatjuk ezt a lényegesen kevésbbé párolgó erdőktől ?" (A Kaspi-tóra hivatkozik.) Ha oly kiváló szakember, mint Cholnoky is kereken elutasítja az erdők számottevő páraképző hatását, kár volt e mellett annyira kitartani és téves tanoknak újabb hivatalos alapot nyújtani. Az államtitkár úr cikkének minden egyes részletével e helyütt nem foglalkozhatom, de az eddig elmondottakból és az idézetekből kitetszik, hogy a fásítás eredményeképen közvetve mégis csak több csapadékot helyeztek kilátásba. De nehogy félreértések legyenek, először idézem az államtitkár urat és azután leszek bátor egynéhány szakember tollából származó cikket is idézni. „Utolsónak hagytam az aligazgató úr azt az állítását, hogy a „a fásításnak törvényhozási megindítása érdekében", „különösen több csapadékot 8 Brooks, Harrington és részben Sávolyra értette a szerző.
