Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - IV. Lampl Hugó: Az alföldi talajok osztályozása és gyakorlati meghatározása mérnöki szempontból

94 Az anyagok vízáteresztőképességének meghatározására a 11. számú ábrán látható készüléket ajánlhatom, melyet földgátak építésénél a rendelkezésre álló agyag és homok legjobb és leggazdaságosabb keverési arányának megállapításánál többízben jó eredménnyel használtam. A készülék egy 50 mm átmérőjű és 250 mm magas vörösrézhengerből — a — áll, mely alul sűrű drótszövettel 6-vel van lezárva. A megvizsgálandó anyagot öt, egyenként 30 mm magas rétegben a h jelű kis döngölővel ütögetve, egyenletesen tömörítve kell bedolgozni. A kísérleti edénybe behelyezett anyag felszínére drótlábakon álló — с — védőszitaszövetet helyezünk, hogy az anyagot a bevezetendő víz rombolásától megvédjük. Ezután annyi vizet öntünk az anyagra, hogy azt legalább 20 mm magasan elborítsa, majd felül az e rézlemezzel és / szorítócsavarokkal rögzített d gumidugóval lezárjuk az edényt. A gumidugón átmenő g üvegcsövön a kísérleti anyag természetének megfelelő nagyságú, de a kísérlet közben állandóan megtartandó ismert nyomás alatt vizet bocsátunk az edénybe. Az átszivárgó vizet sűrű beosztással ellátott M üveghengerben fogjuk fel. A vizet üvegtölcsérrel vezetjük a mérőedény fenekére, hogy annak felszíne csendes maradjon és időközben pontosan leolvashassuk kísérlet közben is az átszivárgott vízmennyiséget. Az anyag vízáteresztőképességének mértékét az egységnyi idő alatt átszivárgó víz mennyiségéből számítjuk ki. Az átszivárgás menetét hosszabb időn át sűrű leolvasással figyeljük és mihelyt állandósult az átszivárgó vízmennyiség, meghatározhatjuk annak az idő egységére vonatkoztatott mennyiségét. A vízáteresztőképesség koefficiensét ,,k"-t azután már ebből kiszámíthatjuk.

1 ,h + l Q = JcF és к = l 9.JL. F l + h ahol Q — az átszűrődő víz mennyiségivel Z/óra F = a szűrőréteg keresztmetszete ín

2-ban (jelen készüléknél 0-00196 m

2) l = a szűrőréteg vastagsága m-ben h = a víz nyomásának a vízoszlop magasságával megadott nagysága m-ben. 10. A plasztikussági határ. A plasztikussági határt az a súlyszázalékban megadott vízmennyiség fejezi ki, amit az anyag a képlékenység alsó határánál tartalmaz. Az anyag képlékenységének alsó határát pedig akkor éri el, amikor egy 4 mm vastagságú, kigyúrt próbapálcika 180°-os behajlításánál már darabokra törik. 11. A folyási határ. A folyási határt, vagyis a képlékenység felső határát azzal a vízmennyiséggel fejezzük ki, amit az anyag akkor tartalmaz, amikor egy öblös porcellánedényben 1 Erre vonatkozólag közelebbi adatokat találunk Dieter Jánosnak ugyanebben a füzetben „Két kisebb magasságú földgát építéséhez felhasználandó anyagokkal végzett vizsgálatok" címen közölt tanulmányában.