Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - IV. Lampl Hugó: Az alföldi talajok osztályozása és gyakorlati meghatározása mérnöki szempontból

94 Az anyagok vízáteresztőképességének meghatározására a 11. számú ábrán látható készüléket ajánlhatom, melyet földgátak építésénél a rendelkezésre álló agyag és homok legjobb és leggazdaságosabb keverési arányának megállapításánál többízben jó eredménnyel használtam. A készülék egy 50 mm átmérőjű és 250 mm magas vörösrézhengerből — a — áll, mely alul sűrű drótszövettel 6-vel van lezárva. A megvizsgálandó anyagot öt, egyenként 30 mm magas rétegben a h jelű kis döngölővel ütögetve, egyenletesen tömörítve kell bedolgozni. A kísérleti edénybe behelyezett anyag felszínére drót­lábakon álló — с — védőszitaszövetet helyezünk, hogy az anyagot a bevezetendő víz rombolásától megvédjük. Ezután annyi vizet öntünk az anyagra, hogy azt legalább 20 mm magasan elborítsa, majd felül az e rézlemezzel és / szorítócsava­rokkal rögzített d gumidugóval lezárjuk az edényt. A gumidugón átmenő g üvegcsövön a kísérleti anyag természetének meg­felelő nagyságú, de a kísérlet közben állandóan megtartandó ismert nyomás alatt vizet bocsátunk az edénybe. Az átszivárgó vizet sűrű beosztással ellátott M üveghengerben fogjuk fel. A vizet üvegtölcsérrel vezetjük a mérőedény fenekére, hogy annak felszíne csendes maradjon és időközben pontosan leolvashassuk kísérlet közben is az átszivárgott vízmennyiséget. Az anyag vízáteresztőképességének mértékét az egységnyi idő alatt átszi­várgó víz mennyiségéből számítjuk ki. Az átszivárgás menetét hosszabb időn át sűrű leolvasással figyeljük és mihelyt állandósult az átszivárgó vízmennyiség, meghatározhatjuk annak az idő egységére vonatkoztatott mennyiségét. A víz­áteresztőképesség koefficiensét ,,k"-t azután már ebből kiszámíthatjuk. 1 ,h + l Q = JcF és к = l 9.JL. F l + h ahol Q — az átszűrődő víz mennyiségivel Z/óra F = a szűrőréteg keresztmetszete ín 2-ban (jelen készüléknél 0-00196 m 2) l = a szűrőréteg vastagsága m-ben h = a víz nyomásának a vízoszlop magasságával megadott nagysága m-ben. 10. A plasztikussági határ. A plasztikussági határt az a súlyszázalékban megadott vízmennyiség fejezi ki, amit az anyag a képlékenység alsó határánál tartalmaz. Az anyag képlékeny­ségének alsó határát pedig akkor éri el, amikor egy 4 mm vastagságú, kigyúrt próbapálcika 180°-os behajlításánál már darabokra törik. 11. A folyási határ. A folyási határt, vagyis a képlékenység felső határát azzal a vízmennyiséggel fejezzük ki, amit az anyag akkor tartalmaz, amikor egy öblös porcellánedényben 1 Erre vonatkozólag közelebbi adatokat találunk Dieter Jánosnak ugyanebben a füzetben „Két kisebb magasságú földgát építéséhez felhasználandó anyagokkal végzett vizsgálatok" címen közölt tanulmányában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom