Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
2. füzet - XVII. Kisebb közlemények
897 a lóval való vontatás költségeit kapjuk. Azonban a motorvontatás sokkal gyorsabb s ezért a személyzeti költségek csökkennek s a hajókba fektetett tőke is jobban kihasználható. 13. A párizsi szemét kezelése. (Le traitement des ordures ménagères à Paris.) írta : Mazerolle. Párizs lakosai évenkint 800.000 t szemetet termelnek, vagyis naponkint 2200 t-át. E roppant szemétmennyiség elhordására 730 darab nagy, 6 m 3 ürfogatú kocsi, 1500 ló és 3000 munkás áll rendelkezésre. Hosszú ideig megelégedtek azzal, hogy a szemetet a város kapui előtt, vagy a környező vidéken rakták le. Trágyául is fölhasználták s 1870-ig a város még hasznot is húzott a szemét bérbeadásából. De aztán a szállító távolság megnövekedésével szükségessé vált szemétfeldolgozó telepek létesítése s a feldolgozott szemetet adták el trágyául. E telepeken a vas- és egyéb nem trágyaanyagokat kiválogatták s az egész szemetet összezúzták. így keletkeztek szemétfeldolgozó telepek Saint-Ouen-ban, Issy-les-Moulineaux-ban, Romain ville-ben és Vitry-ben. Bár e telepeket 1906-ban égető kemencével is ellátták, nem igen boldogultak a szeméttel. A feldolgozott szemetet, bár nagy a trágyaértéke, nem igen vették. A trágyául használás legfőbb akadálya, hogy a szemét folytonosan termelődik, a trágyázás pedig évszakhoz van kötve ; néha a szállítóutak is rosszak ; a szükséglet tehát időleges. A dolgon szeméttárolással lehetne segíteni, de ez ellen a környék lakosai szólalnának föl. Az 1910. évi árvíz alkalmával a 4 szemétfeldolgozó telep közül 3 megszüntette a munkát, a környék lakosai pedig tiltakoztak, hogy a szemetet területükre hordják. A város tehát a legnagyobb kellemetlenségbe került. Majdnem olyan volt az eset. mint az 1892-i kolera alkalmával Hamburgban, midőn a környék lakosai kaszákkal fölfegyverkezve gátolták meg a szemétnek földjükre hordását. Ezért Párizsban is, mint Hamburgban a szemét elégetését határozták el. De, hogy a mezőgazdaság érdekeit is szolgálják, abban állapodtak meg, hogy minden telepet zúzó és égető teleppé alakítanak úgy, hogy a zúzott (fölaprózott) szemét, ha jó áron megfizetik, trágyául eladható, a megmaradó részt elégetik, illetve a szükség szerint energiatermelésre használják. Ami az energiatermelést illeti, a városi vízvezetéki és csatornaszolgálat jelentkezett vevőül. A szemétfeldolgozó telepeket átalakították s egy újjal bővítették úgy, hogy számuk öt lett. Közülök a st-ouen-i, issy-i, ivry-i és romainville-i szemétzúzással és szemétégetéssel egyaránt foglalkozik, míg az hatodik, a gennevilliers-i csakis égetéssel. A st-oueni és gennevilliersi telepeken energiát termelnek a szemét elégetésével s a városi csatornák clichy-i és colombes-i szivattyúit hajtják vele. A többi üzem is hasznosítja az égetést s nemcsak a városi, hanem egyéb célra (például vasútvontatásra) is használják az energiát. Továbbá a telepeken a szemét szállítása, zúzása stb. is a fejlesztett energiával történik. A szemetet tehát Párizsban trágyául és főként a városi üzemek részére energiatermelésre használják.
