Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - XVII. Kisebb közlemények

51 A befektetés költsége a fővasutaknak 467.000 frank km-kint beleszámítva a támogatást is. Ha a támogatás összegét, mely az adótöbbletben megfelelő ellenértéket kap, levonjuk s levonjuk a szállító eszközök értékét, 252.000 frankot kapunk. Továbbá számba kell venni a fenntartás és kezelés költségét. Ha a befektetett tőke törlesztéses kamatának és a fenntartásnak 1 tonnakilométerre, vagy személykilométerre eső részét számítjuk, akkor 2 centimeot kapunk a vasútvonalak átlagára és 1 centimeot a nagyforgalmú vonalakra. A víziutak befektetési költsége roppant tág határok között változik. Általában a csatornák km-re 256.000 frankba, a folyók km-re 46.800 frankba kerül. De ha a másodrendű (100.000 t aluli forgalmú) víziutakat nem tekintjük, akkor a befektetés 306.000 és 166.000 frankba kerül kilométerenkint. De ez összegeket is fenntartással fogadhatjuk. A folyószabályozások egyrésze nem a hajózást, hanem a partok védelmét vagy a szabad vízlevonulást biztosítja. Némely összegeket a messze múltban fektettek be, mikor a pénz értéke nagyobb volt, stb. Aztán nincs beszámítva a befektetésbe az időközi kamat és a törlesztés a víziút létesítése tartamára, míg a vasútnál mindez a befektetéshez számít. A befektetés törlesztéses kamatát vagy nem számítják, vagy hozzászámítják a tonnakilométerre eső költségbe. A fenntartásból a csatornák kilométerére átlag 1120 frank, a folyók kilométerére átlag 407 frank esik évenkint. De ez összegekhez hozzá kell adni még a nagy javítások költségét. A fenntartás, kezelés és a befektetett tőke évi kamatából 1 tonnakilométerre jut : csatornákon 2-16 cent., folyókon 1-52 cent. ; ha a befektetés törlesztéses kamatát nem számítjuk : csatornákra 0-00295 frank, folyókra 0-00304 frank. Az 500.000 t-án felüli forgalmú csatornákon törlesztéses kamattal 1-17 cent., nélküle 0-00162 frank; folyókra 0-00642 frank és 0-00126 frank. Azonban némely vonalakon még a megadott értékeknél is jóval kisebbeket kapunk. Ha a befektetés törlesztéses kamatát nem tekintjük, kétségtelen, hogy a víziúthasználat tonnakilométerenkinti költsége jóval csekélyebb a vasúti használatnál. Míg a törlesztéses kamat számbavételével a vasút van elsőbbségben. Ez főként a viziforgalom kisebb volta miatt van így. Melyik szállító módot válasszuk tehát? A hajózás védői ezer okot hoznak föl a befektetés törlesztéses kamatának nem számítása mellett : 1. hogy a befektetés rég történt ; 2. hogy nem kölcsönből, hanem az állami rendes bevételekből történt ; 3. hogy mindez a termelés, a kereskedelem és az egész közgazdaság érdekében történt ; 4. hogy itt a befektetés nem megy tönkre, mint a vasútnál, hanem örök időkre szól. De mindez okoskodásokra könnyű ellenokoskodással felelni. A szállítás (vontatás) ára anyagonkint változó a hajóúton. Mindenféle távolságra számtani középpel számítva a szállítás ára 3-308 és 2-015 cent. között változik tonnakilométerenkint ; kétszáz kilométerentúli szállításban 1-840 és 1-451 cent. között van a szállítás. Legolcsóbban az ásványi tüzelőanyagot, legdrágábban a tűzifát és a mezőgazdasági terményeket szállítják. De ez aritmetikai középárak egy kissé nagyok ; jobb eredményt kapunk a mértani közép számításával, ha a teljes ár összegét a távolság összegével osztjuk. Ekkor minden távolság figyelembevételével a szállítás ára 1-493 és 2-254 cent., a 200 km-en túli szállításkor 1-398 és 1-751 cent. között változik. Átlagot véve mindenféle árú és távolsági szállításból tonnakilométerenkint 1-67 cent.-ot kapunk. Ez árban a kevésbbé tökéletes vonalak drága és a jól megépült vonalak olcsó szállítása is benne van. 4*