Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - XVII. Kisebb közlemények

37 Másrészt az oroszok is észlelték, hogy az Aral-tó szintje a XVTTI. század óta 55—56 éves időszakos változást mutat. Ez az 55—56 éves időszak különbözik a Brückner-féle 35 éves időszakosságtól, mely a Kaspi-tó észleleteire van alapítva ; e tó a mérsékelt égövi esőzóna vizeinek tárolója, mely zónában a jelenségek kuszáltak. Az 55—56 éves időszakot az Aral-tónál is jobban mutatja a Csad-tó, mely a Himalayától eltérített sivatagzónában középpont kívülien fekszik. IV. A hozzávetőleges 600 éves időszakosság. A mágnességi tünemények és az esőzések között szorosabb a kapcsolat, mint az eső és napfoltok között, bár a mágnesség és a napfoltok közt is van valamely kapcsolat. Dél-Amerikában az esővonalak és a mágnesség geográfiai eloszlása között meglepő párhuzamosság van. A mágneses pólusok helyzete változó lévén, az esős tájak is több százados ingadozást mutatnak, melynek tartama a mágneses sarkoknak ismeretlen fixpontok körüli többé kevésbbé szabályos ingadozásaival egyezik. Az Arai tó vízszíningadozásai a Szir-Darja és Amu-Darja vízgyűjtőjére hulló esők hosszú időszaki változásait mutatják. Az Aral-tó pompás esőmérő, a Kaspitenger felé csordulóval ellátva, az Uszboával, melynek küszöbe csak 7 m-rel magasabb annál, amelyet mintegy 20 évvel ezelőtt észleltek. A régi Oxus-folyó változásai e csorduló működését mutatják. Ugyancsak 600 éves időszakosságra vallanak a meteorológiai viszonyok változásai Turkesztánban, Ázsia népeinek vándorlásai, Kis-Ázsia folyóinak változásai, északkeleti Sziria és az afrikai Byzacén bősége és pusztulása. Az esős övek ingadozását talán Mexikóban és Peruban is igazolhatjuk. Ujabban Drake ugyancsak 600 éves időszakosságot talált Kína földrengéseire vonatkozóan s észleletei a keresztény időszámítás előtti 183 évig mennek vissza. Egyébként is tudjuk, hogy a földrengések és a mágnességi tünemények között kapcsolat van. A kínai földrengések maximumai júliusban és augusztusban a légköri lecsapódások maximumaival esnek össze. E fejtegetésekből az tűnik ki, hogy all éves időszakosság tanulmányozása a legfontosabb. E tanulmányhoz pontos műszerek szükségesek, hogy a mágnességi jelenségeket és a napszínkép infravörös részei vonalainak változását megfigyelhessék. De ez csak jó fizikusokkal végezhető. Főként Finnország, Algéria és Szudán alkalmasak az észlelésre. Európa ködös fővárosai nem jók e célra. Ez észleletekből talán az időjárás hosszú időre való előrejelzése is megtörténhetik. 5. Folyóiratok szemléje. (Compte rendu des périodiques.) Új képlet a csövekben egyenletesen mozgó vízre. (Annali della Sta. degli Ingegneri e degli Architetti, 1913, 5, 6, 9, 11). A berlin—baltitengeri víziút (Le Génie civil, 1913 dec.). Az új vontató gőzösök a Rhőne-on (u. o. 1914 jan.). A berlin—stettini nagy hajóút felszerelései (Zeitschr. d. Ver. deutsch. Ing. 1913 nov.). A svédországi hengeres gátak (Teknisk Tidskrift, 1913 nov.). A Beaver-folyó vasbeton építménye (Engineer, 1913 dec.). A Grand River (Colorado) táblás mozgó gátja (Engineering News, 1913 nov.). A keokuki zsilip a