Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - XVII. Kisebb közlemények

33 lép föl. Hányás fogja el a beteget ; előbb a táplálékot hányja ki, majd epét és a gyomor vérzéséből eredő fekete anyagot, ez az úgynevezett fekete hányás, a vomito negro. Az ürülék megfeketedik, a has fájdalmas lesz. A húgy fehérjét tartalmaz, a vizelés ritka, megcsökken és meg is szűnik. Három napra a szem és bőr megsárgul, a bőr és száj sajátságos, állott húsra emlékeztető szagú lesz. A sárgalázas felnőttek közül 25—30% hal meg. A visszaesés gyakori és súlyos következményű. A halál a 4—8-ik napon következik el teljes eszméleten, de gyakran ájulás közt, mikor is a hőmérséklet a 4-ik naptól kezdve erősen csökken, a bőrön ólomszínű foltok ütnek ki s a beteg egy utolsó fekete hányással hal meg. A holttest sárgaszínű (gyöngén zöldes), ólomszínű foltokkal. A gyógykezelés kezdetben hajtóval (ricinus olaj) történik. Meleg, mustáros borogatás a fejfájást enyhíti, meleg fürdő és pokrócozás a hasfájdalmat csökkenti. A hányás ellen jégdarabokat és kisadag kokaint adnak, a fekete hányást vashiperklorür- és ergotin-befecskendezéssel enyhítik. A nehéz vizelés ellen jó a pilokarpin. A gyomor túlságos savtartalma ellen a szódabikarbonátnak van kedvező hatása. A 4-ik napon a vérkeringés csökkenésekor erős bort, pezsgőt, borszeszes kávét adnak a betegnek. A táplálkozás csak kanalankint kevés tej és jeges leves lehet. A Stegomyia ellen való küzdelem könnyebb volt, mint az Anopheles ellen való, mert a Stegomyia csakis a lakások közelében él s gondos felvigyázással ezért kiirthatták úgy, hogy most már nagyon ritka. Főként az esővíznek a házfedelekről és udvarokról való gondos elvezetése, az esővíz hordókban gyűjtésének eltiltása, a hordóknak dróthálóval befödése, a háziszemétnek, konzervdobozoknak födött ládákban gyűjtése és elhordása, a szemét elégetése, az utcák kikövezése, minden pocsolya megszüntetése stb. volt jó hatással. 3. A -pestis nem lépett föl a földszoroson s csakis a behurcolása ellen kellett védekezni. A patkányok, illetve a patkányok bolhái terjesztik a bajt s ezért ezt a két állatot kellett irtani. A gyanús kikötőkből érkező hajókat patkányirtás alá fogták kéngázfüstöléssel. Az utasok ruhájából a bolhát gőzöléssel irtották ki. A patkányok hirtelen pusztulása a pestis előjele. Az elhullott állatokról akkor a bolhák eltávoznak és a pestist az emberekre viszik. Ezért a patkányok előzetes irtása szükséges s ezt több módon, fogóval, különböző gázokkal stb. viszik végbe. A pestisnek két faja van. Közép-Amerikában a bubopestis van elterjedve, a hidegebb vidékeken a tüdőpestis, mely az emberek köpete útján is ragadós. A baj oka a Yersin-féle coccobacillus, melyet a patkánybolha olt az emberbe. Szérummal jól lehet védekezni a pestis ellen. 4. A tífusz és vérhas ellen a jó ivóvíz ad kitűnő védekező módot. Ezért a Panama-csatorna zónáját jó ivóvízzel kellett ellátni. A felszíni vizek mind erősen fertőzöttek, mert dús növényi és állati hulladékon folynak keresztül. Legjobbaknak bizonyult a víznek mesterséges tavakban tározása s erre a célra 7 tároló medencét készítettek. Ez a tárolt víz sem jó közvetetlenül ivásra, mert főként áradáskor sok szerves anyagot és baktériumot tartalmaz s még a hőmérséklete is nagy. Ezért a vízvezetéki vizet alkalmas szűrőkön tisztítják meg s hűtik. Nagyszabásúak azok a vízvezetéki munkák, melyeket egyes városokban hajtottak végre. De a munkálatok folyamán az egész csatorna mentén is mindenütt jó ivóvíz állott rendelkezésre. 3