Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - IV. Lampl Hugó: Az alföldi talajok osztályozása és gyakorlati meghatározása mérnöki szempontból
84 8 г = a szemcsék anyagának sűrűsége g/cm 3-ban (helyettesíthető a fajsúllyal), S 2 = a közeg sűrűsége g/cm 3-ban, g = földi gyorsulás cm/sec 2-ben, П = a közeg belső súrlódása (viszkozitása) g/cm sec-ban. 1 Feltéve, hogy az ülepedés 20 C° hőmérsékletű vízben történik, amikor még feltehető, hogy S 2 = 1 g és n = 0-01, a fenti képlet a következő egyszerűbb alakot veszi fel : F=r 2 21800 (S x—1) Ebben a képletben r a gömbalakúnak feltételezett szemcsék sugarát jelenti cm-ben. Minthogy azonban a gyakorlatban a szemcsék nagyságát nem a szemcse sugarának cm-ben, hanem a szemek átmérőjének mm-ben kifejezett méretével adjuk meg, vezessük be a szemcseátmérő d mm-ben megadott fogalmát és fejezzük ki F-t is mm-ben. d=10x2r - A r~ 20 d2 r. ,гт7 és v mmlsec=10 V cm/sec 400 1 21800 behelyettesítve : v = 10 d 1 ~ (S 1—1) 21800 v = d 2 - — 4 0 - (S—l) v = d* 545 (S^ — l) 15° С hőfokú vízre vonatkozóan, amikor П = 001165 v = d l 467-8 (S 1—l) Amint látjuk, az ülepedési sebesség állandó hőfokú vízben a szemcseátmérő és a sűrűség függvénye. Minthogy az alföldi altalajok általában 2-00—3-00 sűrűségű ásványi anyagokból állanak, kiszámítottam az 545 (Sj_ — 1) és 467-8 (S 1 — 1) tényezők szorzatának értékét a különböző sűrűségek esetére. Az értékeket a VII. számú táblázat tünteti fel. 1 A közeg belső súrlódása mivel itt az erő egysége a din Krö X Idő gcm/sec 2 v\= gjcm sec
