Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - IV. Lampl Hugó: Az alföldi talajok osztályozása és gyakorlati meghatározása mérnöki szempontból

81 sokkal kapott anyagminták alább tárgyalt vizsgálata is csak mérnöki szempontból fontos tulajdonságok meghatározására szorítkozik. Agregeológiai szempontokat nem vettem figyelembe. Azok a fizikai tulajdonságok, amelyek a talajokat jellemzik és amelyeknek a meghatározása egyrészt minden esetben szükséges, másrészt bizonyos esetekben kívánatos lehet, a következők : A feltárt altalaj rétegek anyagának osztályozása érdekében minden egyes talajmintára vonatkozólag feltétlenül meghatározandók : 1. A szemszerkezet. 2. A szemcsék alakja és csiszoltsága. 3. Az ásványtani szerkezet, illetőleg az uralkodó kőzetanyag. Ezeknek a tényezőknek meghatározása után következik az anyag fentiekben ismertetett osztályozás szerint való hovatartozásának megállapítása és elnevezése. Az anyagok további jellemzésére a szükséghez képest, a nyersanyagra, illetőleg természetes állapotra vonatkozólag meghatározandók : 4. Az anyag vízáteresztőképessége. 5. A plasztikussági határ. 6. A folyási határ. 7. A zsugorodási határ. 8. A fajsúly. 9. A térfogatsúly. 10. A hézagtérfogat. 11. A nyomószilárdság. 12. Az összenyomhatóság. 13. A súrlódási szög szárazban és víz alatt. 14. A kapillaritási határ. 15. A vízfelszívási határ. 16. A vízkapacitás, vagyis az a vízmennyiség, amelyet az anyag, mint talaj­nedvességet, a mélyebb rétegbe való lesüllyedéstől visszatartani képes. 17. Szénsavas mész stb. Általában ezek azok a tényezők, amelyek a talajokat jellemzik és amelyeknek a meghatározására valamely talajnem teljes megismerése és jellemzése szempont­jából szükség van. Alábbiakban részletesebben csak azoknak a legfontosabb tényezőknek meg­határozási módjával foglalkozom, amelyeknek ismeretére leggyakrabban van szükségünk. 3. A szemszerkezet meghatározása. A szemszerkezet meghatározása a fentebb ismertetett osztályozással felállított különböző szemcseátmérőhatárértékek közé eső alkotórészek súlyszázalékban kifejezett mennyiségének úgynevezett mechanikai vizsgálattal való megállapítá­sából áll. A mechanikai vizsgálat eszközei a sziták és rosták, valamint a különböző rendszerű iszapoló készülékek. 4. Sziták, rosták. A szitákkal és rostákkal az anyagoknak általában csak kéttized mm-en felüli nagyságú szemcséit lehet eredményesen szétválasztani, habár finomabb Vízügyi Közlemények. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom