Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - IV. Lampl Hugó: Az alföldi talajok osztályozása és gyakorlati meghatározása mérnöki szempontból
76 Egy nagyobb kútnak szivattyúzás mellett homokos kavicsban való sülyesztése közben, amikor a talajvíznyomás már a 10 m-t is jóval meghaladta, a kavics is hirtelen folyóssá vált és betört a kutaknába. Ez az eset azonban egészen rendkívüli és a gyakorlat szempontjából a folyási határt jelentő szemcseátmérő értékének megállapításánál nem fogadható el irányadónak. Az alapozási s földkiemelési munkát annyira megnehezítő folyós homokok általában y i0 0 és 5/ 10 0 mm közé eső szemnagyságúak. Minthogy azonban az ennél finomabb és durvább homokok is még hajlamosak lehetnek a folyásra, az osztályozásnál a folyós homokok tartományát a 2/j 00 0 és У 1 0 határértékek közé esően kiterjesztettem. Folyásra általában azok a finom homokok hajlamosak, amelyek közel egyenlő nagy és legömbölyített szemcsékből állanak, nagy a hézagtérfogatuk és gyengén vízáteresztőek. A kis fajsúlyú ásványi anyagszemcsékből álló homokok előbb folyósodnak. h) Keverékanyagok. A fentebb ismertetett I—VIII jelű alapanyagok és azoknak 1—5 jelzésű válfajai az osztályozással szigorúan meghatározott szemátmérő-határokon belül lévő szemszerkezettel — tehát tisztán — a természetben csak elvétve, egyes rétegekben találhatók fel. Minthogy pedig az altalajt általában ezeknek az anyagoknak rendkívül változatos arányban keveredett talajféleségekből álló és különböző vastagságban egymásra rakódott rétegek alkotják, be kell vezetni a talajnemek nomenklatúrájának szabatos meghatározása érdekében a keverékanyagok fogalmát is. A természetben rendszerint két, szomszédos főosztályba tartozó alapanyag keverékével találkozunk. Vagy az agyag van a homokkal keverve, vagy pedig a homok a kaviccsal, illetőleg fordítva. Minthogy az agyagból és homokból álló keverékanyagokban jelenlevő, az egyik vagy a másik főosztályba, illetőleg alosztályba tartozó anyag mennyisége szerint változik a keverékanyag fizikai tulajdonsága is, amit az anyag elnevezésénél is lehetőleg kifejezésre kell juttatni, ezért a talajnemek további osztályozása során aszerint különböztetünk meg „homokos agyagokat" és ,,agyagos homokokat," amint az agyag, vagy a homoktartalom a nagyobb, azonban csak addig, amíg az egyik alapanyag mennyisége a 80%-ot el nem éri. Ha az agyag és a homok keverékéből álló valamely talajnemnél az egyik alkotóelem 80%-nál nagyobb mennyiségben van jelen, akkor a talaj az uralkodó alkotóelem nevét viseh, a másik alapanyag mennyiségét pedig csak súlyszázalékban adjuk meg. Ilyen módon már a megnevezésben kifejezésre jut, hogy melyik alapanyagból van több jelen. Megjegyzem, hogy a keverési arány az agyag és homokkeverékeknél még nem határozza meg a keverékanyag fizikai tulajdonságait. Minthogy azonban a két szélső határérték mellett a keverékanyagok fizikai tulajdonsága már ellentétes, ezért az agyag és homokból álló keverékanyagokat feltétlenül tüzetesebben kell megvizsgálni és az őket alkotó alapanyagokat is esetről-esetre különkülön kell meghatározni. A rokontermészetű homok és kavics alapanyagokból álló, bármilyen keverés" arányú keverékanyagokat, feltéve, hogy az egyik vagy másik alapanyagokból
