Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - IV. Lampl Hugó: Az alföldi talajok osztályozása és gyakorlati meghatározása mérnöki szempontból

73 böztetnünk, és pedig : 1. mészeres agyagot, 2. löszt (sárga föld), 3. folyós homokot, 4. futóhomokot, 5. homokkő padot (atka, réti mészkő).

1 Ezeknek a talajféleségeknek jellemzőit, valamint keletkezésük módjára, illetve származásukra vonatkozó tájékoztató adatokat a IV. számú táblázat utolsó rovata tartalmazza. g) Folyós homok. Részletesebben csak az úgynevezett ,,folyós homokkal" kívánok foglalkozni, mint ami különleges, folyásra hajlamos sajátossága miatt a mélyépítő mérnököt közelebbről érdekli. На egy-egy gömb hat szomszédos gömbbel érintkezik: a hézagtérfogat •Щ = 4764- % 1. ábra. A vízépítő mérnöki gyakorlatban folyós homoknak nevezzük azt a közel egyenlő szemnagyságú és legömbölyített élű, vizetmegtartó, igen finom homokot, ami földnedves állapotban még elég meredek rézsűben megáll ugyan, de már igen kis nyomás alatt álló talajvíz jelenlétében folyóssá válik és a vízzel együtt az alapgödörbe betör. Általában azok a homokok hajlamosak folyásra, amelyek közel egyenlő nagyságú, legömbölyített élű szemcsékből állanak és már természetszerűleg is nagy hézagtartalommal (porusvolumen) rendelkeznek. Meg kell jegyezni, hogy a könnyebb fajsúlyú ásványi anyagokból álló homokok könnyebben folyósodnak. Itt közbevetőleg röviden rá kell mutatnom arra, hogy az egyenletes szemnagyság és a hézagtérfogat, nézetem szerint miért és mennyiben függ össze a homok folyósodásra való hajlamosságával. 1 Az atkarétegekkel részletesen foglalkozik Kenessey Béla : Vízügyi Közlemények 1923. év 2. füzet.