Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - IV. Lampl Hugó: Az alföldi talajok osztályozása és gyakorlati meghatározása mérnöki szempontból

71 IV. TÁBLÁZAT. Az alföldi altalajok osztályozása. t о p о œ ü Főosztály J Alosztálybeosztás és elnevezés Szemcse nagysághatárértékek mm.-ben Eredet, származás és rövid jellemző leírás Я hl) I. Kövér-agyag. 0-002-nél finomabb. Álló vagy csendes folyású vízben (tengerek, tavak fenekén) lerakódott kolloid-finomságú anyagok (nyers-agyag). M -M л <С II. Sovány-agyag. 0-002—0-01 Folyami iszaplerakódás, mely az agyag jellemző tulajdonságait mutatja. anyagok N œ cS a. О III. Vályog Igen finom homok 0-01—0-05 Élő vízfolyásból származó, rendszerint árvizek alkalmával a folyó medrén kívül távolabb lerakódott igen finom homok, mely vízzel összegyúrva rendszerint még plasztikus. A fizikai tulajdonságok tekintetében átmenet az agyag és a homok eltérő tulajdonságai között. Alap ce s О к IV. Finom homok. 0-05—0-5 Élő vízfolyásból származó, rendszerint a folyó medrén kívül lerakódott érdes fogású, élessarkú homok. Л « s œ CS V. Durva homok. 0-5—2 Élő vízfolyás medrében lerakódott, rendszerint, tiszta és éles-sarkú szemekből álló, igen érdes fogású homok (élő homok.) nem СО VI. Murva : finom kavics. 2—5 Aprószemű kavics (betonmunkáknál még homoknak minősítik). м VII. Durva kavics. 5 felett. Legömbölyített élű ásványi törmelék. Folyami hordalék. к "3 1. Mészeres agyag. 0-002—0-01 0-01 Nagyobb mésztartalmú, keményebb réteges megjelenésű agyag. ^ S tao "H S ix M о ьч л >> 2. Lősz (sárga föld). a) Agyag-lősz. b) Típusos lősz. c) Homok-lősz. 0-01—0-1 0-01—0-02 0-02—0-05 0-05—0-1 Szélhordta, rendkívül finom homok, melyet mész tart össze a tipikusan vertikális csatornás lősz-strukturában. Ujjak között szétdörzsölve már nem érezni a homokszemeket, vízzel összegyúrva még nem plasztikus. я « N < d) Lősz-babák. Rögökben. Ugyanolyan mint 2., de nagyobb mésztartalom folytán nagy összetartás. 1 1